Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
katasztrofális hatását csak nagyon kevéssé enyhíti az a két újabb rendelet, amelyet most Fabinyi pénzügyminiszter adott ki a házadómentesség és a tatarozási kedvezmények némi kiterjesztéséről. Ezeknek a rendeleteknek alapvető hibájukon kívül az a legfőbb hátrányuk, hogy egyrészt későn jelentek meg, amikor már semmiféle kedvező hatásuk a folyó munkaévre nem lehet, másrészt csak Budapestre szorítkoznak, holott hatályukat az egész országra kellett volna kiterjeszteni; 4. Mindezeknél fogva az építőipari munkások nagygyűlése azt követeli, hogy a kormány és a város haladéktalanul gondoskodjanak a munkanélküliek megfelelő pénzbeli segélyezéséről. A kormány és a törvényhatóság rendelje el a munkanélküliek lakbérmoratóriumát és a kilakoltatások beszüntetését. 5. Másfelől pedig ugyancsak sürgető követelmény gyanánt a 40 órás munkahét bevezetésére utal a nagygyűlés, nemkülönben a legkisebb munkabérek törvénybeiktatására és a kollektív szerződések törvényes védelmére. Végül a nagygyűlés egyértelműen tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a szervezkedési szabadság szűkítésére vagy megszüntetésére irányul. A nagygyűlés élesen szembefordul minden fasiszta irányzatú érdekképviseleti rendszerrel és változatlanul kitart a szabad szakszervezetek mellett, amelyeket minden erővel kész megvédelmezni bárhonnan érkező támadással szemben. Pécs, 1935. május hó 22-én. Szegedi József Tolnai József elnök titkár (Tisztázat.) Bm. L. Pm. ált. ir. 17954/1935. Tolnai József titkár május 29-én a polgármesterhez is megküldte a tiltakozó határozatokat, kérve, hogy a hatóságoknál járjon el azok orvoslása érdekében. A válasz: „Intézkedésre nincs szükség. Irattárba." Uo. 105. 1935. június 2 A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a főispánhoz a szervezkedés fellendítésére összehívott szociáldemokrata bányamunkás helyi csoport és összbizalmi értekezletről A jelentés első részében terjedelmes beszámolót tartalmaz a május 19-én megtartott keresztényszocialista gyűlésről. A szervezet szónoka megállapította, hogy „a munkásság nagyobb része nem szimpatizál a keresztényszocialista eszmékkel, mert papi vezetést lát mögötte". Május 25-én délután a szociáldemokrata szakszervezet helyi csoportja