Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején
a céllal kezdték meg Pécsen és vidéken a kommunista szervezkedést, hogy ez a szervezkedés később az egész vármegyét, később az egész országot behálózza, ugyanis 4, illetve 5 féle kommunista vonalat kezdtek irányítani. Egyet az egyetemi hallgatók között, melynek irányítója Haraszti István volt, továbbá az ifjúmunkások között, a bányászok között, a rendes munkások között és még a hadsereg legénysége között is. A nyomozás és a vizsgálat során teljes bizonyságot nyert az, hogy Haraszti István I. r. terhelt 1932 őszétől kezdődően az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére és különösen az ún. proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányuló mozgalom illetve szervezkedést kezdeményezett és vezetett olyképp, hogy még 1932. év nyarán belépett az Országos Kommunista Pártba, és pedig állítólag Schöner nevű kommunista vezér rábírására, éppen Schőnernek megbízása folytán elfogadta azt, hogy Pécsen, mint egyetemi orvostanhallgató megkezdi 1932. év őszén a kommunista szervezkedést. Tényleg 1932. év október havában a pécsi szoc. dem. pártban kezdte meg tulajdonképpeni munkáját, amidőn a nemrégen Belgiumból hazatért Horváth Matievics József III. r. terhelt bányásszal, akinek szélsőséges gondolkodását sikerült megállapítani, megismerkedett, akire rábízta a pécsbányatelepi bányászok között a kommunista szervezkedést, amit az nyomban meg is kezdett. Ezután Haraszti István I. rendű terhelt Budapestről titkos címektől láthatatlan írással írt leveleket kapott a fiatalkorú Bruckner Karolin útján, akit beavatott abba, hogy a leveleket elfogadja és neki továbbítsa, és ezen levelekben közölt titkos utasításokat. Ezen utasítások nyomán f. év február havában Haraszti István I. rendű terhelt erélyesebben kezdett hozzá a kommunista párt megszervezéséhez. Titkos találkozásokat tartott Czeiler János 3 és Benczúr Gyula II. r. terhelt kommunista társaival, akiket azzal bízott meg, hogy a pécsi ifjúmunkások között kezdjék meg a szervezkedést, akik ezt a megbízást el is fogadták, és ugyanakkor Prassnig Irén XX. r. terheltet és Di tri ehet 4 a felnőtt munkások beszervezésére hívta fel. Ezután Haraszti István I. r. terhelt folyó évi február hó 19-én és később még több alkalommal ún. kirándulásokat tartott, melyre bizalmas barátai már részben beszervezett kommunistákat és részben olyanokat hívott meg — akiket a kirándulásokon tartott magyarázataival, oktatásaival kívánt a kommunizmus eszméjének megnyerni. Ezeken az ún. kirándulásokon a konspiráció szükségességéről, -— meghagyta a jelenvoltaknak, hogy igyekezzenek minél több sejtet — illetve a sejtekbe — sejtmagokat beszervezni, megmagyarázta nekik, hogy egy sejt 3—4 tagból áll, melynek az élén az ún. gép áll. 5 Eközben kommunista röpiratok érkeztek ismeretlen egyéntől. Budapestről részére, és folyó év február 28-án újabb kirándulást rendezett az erdőbe, Székely Béla XIX. 3 Rendőrségi besúgó. 1 Ditrich András hivatásos rendőrségi besúgó, aki már 1919-ben, majd később Franciaországban is a magyar rendőrség informátora volt, egyébként bádogos és szerelő. 5 Téves fogalmazás. A sejt volt a gép.
