Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

rendű, Királyhegyi Róbert, Schwarcz Lenke XV. rendű, Brucker Karolin, Rosenthal Erzsébet, Czeiller János, Benczúr Gyula II. rendű és Triebel Lajos XXXIV. r. terheltek jelentek meg, s akkor közöttük kb. 200 drb kommunista röpiratokat osztott széjjel, amelyet a fentnevezettek kötelesek voltak továbbadni és a városban több helyen szétszórni, ami meg is történt. Március 12-én fentnevezettek részvételével szintén kirándulást tartott, s ezen alkalommal nevezetteknek előadta, hogy a kommunista szervezkedés annyira előrehaladott, hogy elérkezett az ideje, hogy a beszervezett tagokat és beszervezendőket sejtekbe osszák be, s mindjárt 5 sejtet is alkotott, az elsőt az egyetemről, hová sejtvezetőnek saját magát jelölte, a második sejtet az ipari munkásoknál, hová Ditrich nevű egyént kívánta tenni, harmadikat az ifjúmunkásoknál, ahol — magában az ifjúmunkásságban 3 sejtet állított fel, s azok vezetőjéül Benczúr Gyula II. rendű terheltet, Triebel Lajos XXXIV. rendű terheltet és Czeiler Jánost jelölte ki, akik a kijelöléseket el is fogadták és a szervezést részben meg is kezűtek, és tagokat is gyűjtöttek. Ugyancsak a fenti időben — közelebbről meg nem jelölhető napokon Horváth Matievics József III. r. terheltet is, akinek szélsőséges gondolkodásáról tudott — beszervezte a kommunista pártba, azzal bízta meg, hogy a pécsi bányászok között kommunista szervezkedést indítson meg, tegyen neki mindenről jelentést, amit a bányászok között tapasztal, azok hangulatáról, politikai pártállásukról, a termelt szén mennyiségéről stb. s több ízben kommunista sajtótermékeket is adott át Horváth Matievics József III. r. terheltnek, aki később be is számolt erről Haraszti István I. r. terheltnek, hogy ő a szervezkedést a bányászok között meg is kezdte. Eközben Haraszti István I. rendű terhelt, mint az egyetemi hallgatók sejtjének vezetője saját lakásán egyenkint is, és tömegesen is megkezdte az egyetemi hallgatóknak a kommunista pártba való beszervezését, avégett nekik előadásokat tartott a fennálló társadalmi és gazdasági rend átalakításának szükségességéről — hangoztatta, hogy magyarországi munkások teljesen el vannak nyomva, és ezért intellektuális egyéneknek arra kell törekedniük, hogy tudásukkal, összeköttetéseikkel, nagyobb erejükkel azokat felszabadítsák a dőzsölő kapitalisták jármából, a közeli felfordulást jósolta, mert ezek az állapotok nem tarthatók sokáig, s felhívta az egyetemi hallgatókat, hogy sejtekbe tömörülve s ezáltal megerősödve a fennálló állami és társadalmi rendszert változtassák meg. A hallgatóinak „Munka" c. radikális folyóiratot, s a Társadalmi Szemlé-t adott

6 és jegyesével, Schwarcz Lenkével IV. rendű terhelttel, a „Vörös Zászlók alatt" című verseskönyvet vette elő, abból nekik szavalt, s abban levő „Fel, fel ti rabjai a földnek" című internacionálé-proletár indulót énekelte, s hallgatóival énekeltette. A „Vörös Zászlók alatt' című verseskönyvben

7 24 oldal alatt a leg6 Társadalmi Szemle. 1931—1933 között megjelenő tudományos, marxista folyóirat, amelyet a KMP irányított Madzsar József és Sándor Pál szerkesztésében jelent meg. 7 Migray József: Költemények előszóval ellátva. Mezőfi Vilmos. A Népolvasótár, Budapest, 1900. Spatz nyomda, 57. p.