A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

November 25-én, amikor a szovjet hadseregcsoportok megindultak Mohácsnál, hogy elsöpörjék a Baranyában levő német haderőket, a Tiszántúlon már kibontakozóban volt a forradalmi népmozgalom, Makón, Hódmezővásárhelyen az elmenekült köztisztviselők helyébe a nép nevében alakult bizottságok léptek. Szegeden november 19-én megvitatják a Magyar Kommunista Párt akcióprogramját, s mire december 6-án befejeződik Baranya felszabadítása, a Néplapban már megjelent Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. A Baranyától északra és nyugatra levő területeken azonban még a nyilasok tartják rettegésben a lakosságot és harsognak a végső győzelemről. Az országrészeket azonban nemcsak a frontvonal és a katonai alakulatok választják el egymástól, hanem a visszavonuló németek és a súlyos harcok nyomán támadt pusztulások: felrobbantott hidak, járhatatlanná vált utak, kidőlt telefon és távírópóznák, a modern technika használhatatlanná vált eszközei, megsemmisített, felszaggatott sinek. A felszabadult országrészből nehezen jutnak el az első kiküldöttek Baranyába, s ha az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésére el is vergődnek a baranyai képviselők, az érintkezés a debreceni Ideiglenes Kormánynyal még hónapokig nehézkes, futárral, vagy alkalmi járművel történt. És mégis ezek között a technikailag korlátozott körülmények között hihetetlenül gyorsan fejlődik ki és jut felszínre a demokratikus államélet megteremtésére irányuló igény és összefonódik azzal a törekvéssel, hogy le kell győzni a nehézségeket, élni kell. Az élet azt követeli mind az egyszerű állampolgároktól, mind a hatóságoktól, hogy az adott körülmények között ne adják meg magukat a pusztulásnak, az anarchiának, hanem a rend, az élet normális menetének megindításán fáradozzanak. Kötetünkben ennek az időszaknak kívántunk emléket állítani, bemutatva azt a sokoldalú munkát, amelyet a felszabadulás első napjától kezdve el kellett végezni mind a dolgozó népnek, mind az állampolgári életet irányító hatóságoknak. Dokumentumpublikációnk tematikus kiadvány abból a szempontból, hogy középpontjában a közigazgatási tevékenység áll: a különböző szintű megyei hatóságok munkáján keresztül tükrözi a háború utáni első hónapok eseményeit. Ezt a szűkítést az a megfontolás indokolja, hogy ilyen jellegű bemutatásra megyénk történetének felszabadulás utáni szakasza még nem került. A korszakban két nagy téma van, amellyel itt csak érintőlegesen foglalkozunk: a Nemzeti Bizottságok szerepe és a földreform kérdése. Mindkettőnek csak hozzávetőleges bemutatása is külön-külön kötetet tenne szükségessé. Másrészt e kérdésekkel feldolgozások formájában találkozhat az olvasó, míg mindezeknek hátterét, az élet tarka szövevényét most mutatjuk be először. Legalkalmasabbnak erre a közigazgatás tevékenysége látszott, hiszen a modern államéletben az állami szabályozás át meg áthatja az állampolgárok mindennapi életét is — amint ezt a közzétett dokumentumok is világosan bizonyítják. A háború utáni nehéz időkben pedig a gazdasági tevékenység is sokkal szorosabban kapcsolódott a hatóságok munkájához, mint a korábbi „békeévekben", hiszen a lerombolt, kifosztott, megbénított gazdaságok, gyárak, üzemek megindításához, a termelés viteléhez is a hatóságoktól remélnek segítséget, s természetesen a rendkívüli időkben a gazdasági szabályozások is sokkal nagyobb mértékben nyúlnak bele a magángazdaság életébe, mint egyéb körülmények között. . Dokumentumkötetünk válogatott iratanyagot tartalmaz az 1944. dec. 8. és 1945. máj. 7. közötti időszakról. Közel három évi munkával gyűjtötte levéltárunk