A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

munkaközössége azt a csaknem négyezer cédulát, amelynek alapján kiválogattuk az itt közzétett 270 dokumentumot. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a válogatásnál igyekeztünk elkerülni mind az egyoldalúságot, mind az egyedi, extrém esetek bemutatását. Arra törekedtünk, hogy a legjellemzőbbeket találjuk meg és mutassuk be. Ez természetesen nagyon nehéz volt ilyen anyagbőség mellett, — hiszen csaknem minden egyes eset felmutat valamit az általánosból, a háborús pusztítás képét, a közlekedési, élelmezési nehézségeket, a gyárak, ipari üzemek bénultságát, a mezőgazdaság szétzilálódott állapotát, a front közelségéből eredő problémákat és rendkívüli feladatokat, a közbiztonság szétesését és megteremtésének erőfeszítéseit, a lassan meginduló kapcsolatot a kormányzattal, a kormányrendeletek végrehajtásának lehetőségeit a rendkívüli körülmények között, az önkormányzatok regenerálódását összefüggésben a nemzeti bizottságok megalakulásának és pártpolitikai körülmények sajátosságaival. * A bevezető tanulmányban összefoglalóan is ismertetjük Pécs—Baranya helytörténetét e rövid időszakban. Foglalkozunk a megyénket érintő hadi eseményekkel (I.), a politikai élet megszervezésével (II.), a közigazgatási és rendészeti munka megindulásával (III.), a közellátás biztosításával (IV.), a földművelés (V.), ipar (VI.), kereskedelem (VII.), közlekedés és postaforgalom (VIII.), egészségügy és szociálpolitika (IX.), művelődésügyi munka (X.) beindításával, az újjáépítés (XI.) kezdeteivel. A bevezető tanulmány fejezeteit levéltárunk négy tudományos dolgozójának munkaközössége írta a következő megosztásban. Baranya Margit: V., IX., X. — Fáncsy József: L, VIII., XI. — Kopasz Gábor: IV., VI., VII. — Szinkovich Márta: IL, III. Ugyanez a munkacsoport válogatta, jegyzetelte és készítette elő közlésre a dokumentumokat. A kötetben található dokumentumok közlésével kapcsolatban az alábbi észrevételeket kell megtennünk: 1. A dokumentumokat folyamatosan 1-—270-ig sorszámmal láttuk el. Ugyanakkor néhány helyen észreveheti az olvasó, hogy két vagy több dokumentumnak is ugyanaz a sorszáma, törve az abc. betűivel. Ezzel az eljárással akkor éltünk, ha olyan iratokat kívántunk egymás után közölni, amelyek valamilyen szempontból összetartoznak: vagy egy utasítás és az arra beérkezett jelentések, vagy egy ügy két különböző dokumentumban jelentkező, egymást kiegészítő dokumentációja. Tehát olyan esetekben, amikor a dokumentumok között belső tartalmi összefüggés van, s ez az összefüggés olyannyira szoros, hogy ha a kronológiát mereven alkalmaznánk, megtörnénk az értelmi egységet és így éppen azt a célt nem érnénk el. hogy képet adjunk egy-egy helyzetről, előállott problémáról a tárgyalt időszakban. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy megoldja az összefüggések megmutatásának és az időrendi sGrrend alkalmazásának egyébként összeütközésbe kerülő problémáját. A sorszámozásnál még egy esetet kell megemlítenünk, ahol a sorszám mellett egyéb jelet is alkalmaztunk. Itt lényegében egy ügyiratról van szó, azonban a jelentés egyes részei önálló dokumentumként jelentkeznek, összetartozásukat az -J, -2, -3 jellel jelöltük. 2. A keltezés elemei közül helységnévként azt a helynevet tüntettük fel, amely az iraton van, tehát ahol az irat keletkezett. Abban az esetben, ha az ira-