A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

szítő berendezéseket össze lehet vonni és a kendert fel lehet dolgozni.

94 Pénzbeli adományok is érkeztek. A pénzbeli adományok összege a január végéig beérkezett jelentések szerint 224.473,32 Pengő volt. A vasúti utazás korlátozásával kapcsolatban kötelezővé tették, hogy a községek elöljáróságai által kiállított utazási igazolványok kiadatásáért szedett díjak egy részét szintén a Dráva menti községek lakóinak megsegítésére fordítják. Az így befolyt pénz azonban csak a lakosság megsegítésére és a kisebb épületkárok helyreállítására volt elég. A rommá vált házak felépítésének költségeit a megye önerejéből fedezni nem tudta, ezért a főispán az újjáépítési minisztertől államsegély kiutalását kérte. Az újjáépítési miniszter által kiutalt államsegély megérkezéséig csak kisebb helyreállítási munkák folytak, melyeknek szakmai irányító szerve a mérnök szakszervezet tagjaiból alakított Szabad Szakszervezetek Újjáépítési Bizottsága volt. Az elpusztult Dráva menti falvak házainak újjáépítése már máj. 8. után, a második világháború befejezése után történt. Dokumentum kötetünkben ezért ennek az újjáépítésnek kibontakozását már nem mutathattuk be. Az általános újjáépítésnek volt egyik kevésbé látványos, de igen fontos része: a romeltakarítás. A romeltakarítási és helyreállítási munkák elvégzését nagyon megnehezítették az utcákon, tereken, udvarokban, kertekben hátrahagyott és betelepített aknák. Ezek az arra járókra állandó életveszélyt jelentettek és több halálos balesetet is okoztak. Összeszedésükről mielőbb gondoskodni kellett. Ez azonban akadályba ütközött, mert a lakosság nem mert hozzányúlni ezekhez a robbanó anyagokhoz. Az új magyar hadsereg még nem alakult meg, így képzett tűzszerészek nem álltak rendelkezésre. Ezért több esetben a helyi szovjet katonai parancsnokságokhoz fordultak. Más helyeken a lövedékek összegyűjtésére önkéntes jelentkezőket kerestek. Akadtak olyanok, akik ezt az életveszélyes munkát vállalták. Mohácson Pongrácz Ferenc városi tűzoltósági kocsis szedte össze és hatástalanította a robbanó anyagokat. Pécsett Kiss József és Kőhalmi Miklós vettek részt ebben a munkában. Az új magyar honvédség megszervezése után a főispán több ízben átírt a pécsi 4. honvéd kerületi parancsnoksághoz, s kérte, hogy a még felszedetlen aknákat hatástalanítsák és távolítsák el. A parancsnokság május lo-én értesítette a főispánt, hogy a megyében két aknakutató járőr kezdte meg működését. A polgári lakosság kioktatására június végén Siklóson aknakutató tanfolyamokat rendeztek. A második világháború során megyénk területén visszamaradt és fel nem fedezett aknák, lőszerek és egyéb robbanó anyagok a háború befejezése után még sokáig több halálos baleset okozói voltak. XII. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján az egész ország figyelme népi demokratikus forradalmunk első hónapjai felé fordult, amikor a győzelmesen előretörő Vörös Hadsereg Magyarország földjén harcolt a fasiszta ellenséggel, s e katonai győzelmekkel együtt járt a magyar városok és falvak felszabadulása az ellenforradalmi uralkodó osztályok állami hatalma alól. Ez az ünnepi visszaemlékezés ösztönzött bennünket is arra, hogy eredeti dokumentumokban bemutassuk megyénk történetének ezt az időszakát: a háború következményeit, az építő munka megindulását, népi demokratikus államéletünk helyi kezdeteit, amely — az ország más vidékeihez hasonlóan — több sajátos vonást is mutat a gazdasági-társadalmi feltételek, a tárgyi-személyi adottságok következtében. M B. m. alisp. ált. 1946—1743 (1945—5818). 5 Dokumentum 85