A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

dalmi rk. népiskolák fenntartási kérdéseinek ideiglenes rendezéséről. Eszerint a községek előlegként saját háztartásuk terhére kötelesek biztosítani az uradalmi rk. népiskolákkal kapcsolatos személyi és dologi költségeket a fenntartásnak az eddigi anyagi fenntartás által történt megszüntetésétől számított 6 hónapig ter­jedő időre. E rendelkezést a 600/1945. M. E. sz. rendelet tette szükségessé ugyanis az iskolafenntartó uradalmi ingatlanokat földbirtokpolitikai célokra igénybe vet­ték, ezzel az uradalmak iskolafenntartó tevékenysége megszűnt. Megkezdődött az oktatás demokratikus szellemű átalakítása, a fasiszta nép­ellenes eszmeiség kiküszöbölése a tanításból. A magyar köznevelés ügyének elő­mozdítására április 19-én kiadta az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1140/1945. M. E. sz. rendeletét az Országos Köznevelési Tanács felállítására. A tanácsban népiskolai és népnevelési, középiskolai és felsőoktatási szakosztályok működtek. A 20793 1945. VKM. sz. rendelet kötelezővé tette a tankönyvek központi felül­vizsgálatát és az 1945/46. tanévtől megtiltotta a hivatalosan engedélyezett listán nem szereplő könyvek használatát, a régi tankönyvek beszolgáltatását is elren­delte. A felszabadulást követő hónapokban már megindult a dolgozók kulturális felemeléséért folyó munka is. A kulturális intézkedések között nagy jelentőségű volt a gondoskodás az el­hagyott magánkönyvtárak megmentéséről, Baranya megye és Pécs város főispán­ja rendeletben utasítja a járási főszolgabírókat az ilyen könyvtárak állagának számbavételére, biztonságba helyezésükről jelentést kért. (1. sz. dok.) 1945. febr. 26-án megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány 53/1945. M. E. sz. rendelete, amely kimondta, hogy meg kell semmisíteni a könyvnyomdák, könyvkiadó-vállalatok, könyvkereskedők, köz- és kölcsönkönyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában levő minden fasiszta szellemű, szovjet ellenes, és antidemokratikus sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, stb.) tekintet nélkül arra, hogy az magyar vagy más nyelven jelent meg. A fel­sorolt sajtótermékeket a törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt gyűjtő­helyre kellett szállítani. Bár a kiszolgáltatásra és selejtezésre vonatkozó rendelet február végén vált hatályossá, az alispánoknak, polgármestereknek és rendőr­kapitányoknak küldött belügyminiszteri körrendelet még júliusban is a végre­hajtást sürgette. Az ideológiai átnevelés munkáját az orosz katonai parancsnokságok kezdet­től igyekeztek elősegíteni. A hegyháti járás főszolgabírája már január 24-én uta­sítja a jegyzőket az orosz katonai parancsnokság felhívásának teljesítésére, a moziüzemek működésének megkezdésére. A szentlőrinci orosz katonai parancs­nokság február 29-én intézkedik a moziüzem megindítása ügyében. A járási orosz katonai parancsnok közli a főszolgabíróval, hogy a szükséges filmkészlet­ről a parancsnokság gondoskodik. Egyben felhívja a lakosságot, hogy a működő mozikat minél nagyobb számban látogassa, mert ez politikai szempontból is kí­vánatos. Pécsett a Magyar Kommunista Párt már januártól havonta tartott kultúr­politikai esteket, ankétokat, tájékoztatókat. Rendezvényeikre a párton kívüli dolgozókat is meghívták. A hatóságok kultúrpolitikai tevékenysége ebben az időszakban szűk körre korlátozódott. Főleg a nemzeti ünnepek rendezvényeit igyekeztek kihasználni arra, hogy az antifasiszta, demokratikus eszmék minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front rendezésében tízezrek ünnepelték

Next

/
Thumbnails
Contents