A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

meg Pécsett is március 15-én a szabadság ünnepét. A program szerint a Széchenyi térre érkeztek a felvonulók, ahol dr. Szabó Pál Zoltán nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést. A Szózat elhangzása és Petőfi Nemzeti dalának elszavalása után Záhonyi Aladár dr. mondotta el első ünnepi beszédét. Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt központi kiküldötte az 1848-as forradalom haladó hagyományairól beszélt, s rámutatott azokra a feladatokra, amelyeket a demokratikus Magyarországnak a reakcióval szemben meg kell vívnia. Ezek után munkáskórusok dalai és szavalások tették emlékezetessé az ünnepélyt. A Nemzeti Színház március 18-i ünnepi előadása is a 48-as forradalomra való emlékezés jegyében zajlott le. Nagy előkészületek után került sor Pécsett is az első szabad május l-nek, a munka ünnepének megrendezésére. Pécs város polgármestere április 24-i rendeletében a következőképpen intézkedett: „Május 1-én, mint a dolgozók ünnepén minden munka szünetel, amikor is a törvényhatóság szolgálatában álló valamennyi tisztviselő, alkalmazott ezen az ünnepen munkát nem teljesít." Hivatalokban, intézményekben, üzemekben és valamennyi iskolában ünnepségeket tartottak, ahol az ünnepi beszédeken kívül kórusművek előadásával és szavalatokkal méltatták a nap jelentőségét. A pécsi ünnepségek sorát május 3-án az orosz hősök tiszteletére emelt emlékmű leleplezésének eseményei zárták be. A polgármester május 3-i rendelete megszabja, hogyan vesznek részt a városi üzemek alkalmazottai az ünnepségen. Déli 12 órától kezdődően hivatali szünetet rendelt el azzal, hogy azok a hivatalok és intézmények, amelyek vasárés ünnepnapokon ügyeletet tartanak, a szokásos ügyeletet biztosítsák. A többi alkalmazott számára kötelező volt az ünnepélyen való részvétel. A helyszínre csoportosan vonultak ki. A polgármester a felvonulásra a gyülekezés helyét a városháza előtt jelölte ki és a felvonulást személyesen vezette. XI. A megye területén folyó hadműveletek következtében az épületeket is súlyos károk érték, különösen Mohácson rongálódott meg sok lakás, mivel a várost aknatűz alá vették. Mohács kiürítése után a német csapatok visszavonulása közben folytatott harcok során a visszavonulás útvonalába eső helységek épületeiben komoly károk keletkeztek. De a legnagyobb épületkárokat az 1945. márciusában lefolyt Dráva menti harcok okozták. A harcok megszűntével a helyi közigazgatási hatóságok igyekeztek megállapítani a károkat. Mohácson súlyosan megrongálódott 33 állami vagy városi középület, a Selyemgyár épülete, a Mohácsi téglagyár, 64 magánház, ezenkívül több épület kisebb sérüléseket szenvedett. A mohácsi járásban 6, a villányiban 5, a pécsiben 15, a pécsváradiban 9, a szentlőrinciben 15, a hegyhátiben 6, a siklósi járásban 18 állami vagy középület szenvedett károkat. A siklósi járás községei közül Drávaszabolcson 104, Drávapalkonyán 120, Drávacsehin 103, Mattyon 100, Gordisán 60, Tésenyben 80, Szaporcán 22, Kovácshidán 15, Siklóson 15, Harkányban 10 magánépület rongálódott meg súlyosan. Más községekben is voltak kisebb épületkárok. Pécsett szintén csak kisebb épületkárok keletkeztek. A károk megállapítása után gondoskodni kellett a romok eltávolításáról és az épületek kijavításáról, esetleg újjáépítéséről. Ehhez elsősorban munkásokra volt szükség. A munkaerőszükségleteket a közmunkakötelezettség bevezetésével oldották meg. Közmunkára kötelezték a férfiakat 16—60