A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

A front átvonulása idején félbemaradt az iskolákban a tanítás. A Vörös Hadsereg egységeinek bevonulása után azonban az orosz parancsnokságok azonnal szorgalmazták, hogy a tanítók ismét foglalják el a helyüket, nyissák meg az iskolák kapuit. A legkorábban a hegyháti járás felszabadított községeinek iskoláiban kezdődött meg újra a tanítás. Január 10-én Baranya megye és Pécs város Tanfelügyelője fordult a járási főszolgabírókhoz, hogy az iskolai oktatás megindításáról gondoskodjanak. Felhívta a járási hatóságok figyelmét, tegyék közhírré, hogy az oktatást — amenynyiben megfelelő helyiség és felszerelés, valamint tanerő rendelkezésre áll, — valamennyi népiskola alsó, felső tagozatában meg kell kezdeni. A tanfelügyelői felhívásra sorra beküldték a községi jegyzők jelentésüket a járási főszolgabíróhoz az iskolai oktatás megkezdéséről és a tanítást gátló tényezőkről, az oktatási intézményt ért háborús pusztulásról. Az iskolai felszerelésekben károsodások keletkeztek, mivel a hadi állapotok miatt katonai célokra foglalták le az iskolaépületeket. Pécsett is több iskolát átalakítottak hadikórházzá, ezen intézmények felszerelésének nagy része tönkrement. Sok esetben katonai beszállásolásra foglalták le a tanintézeteket. A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos gimnáziumának igazgatója május 28-án jelentette a VKM-nek és a Pécsi Tankerületi Főigazgatónak, hogy csak május 15-én kapták vissza az iskolaépületet rendeltetésének. A V. K. M. 69 000/1945. sz. rendelete értelmében elkészültek a háborús károkról felvett statisztikai kimutatások. A károk az oktatási és tudományos intézményeket is érzékenyen sújtották. Az épületkárokat súlyosbította a felszerelések elpusztulása, illetve nyugatra történt elhurcolása. Baranya megyében a Dráva menti községek iskolái szenvedtek súlyosabb kárt. Január 25-én a Pécsi Tankerületi Főigazgató az orosz katonai parancsnokságnak jelenti, hogy Pécsett melyik iskola kezdte meg működését: gimnáziumok, tanítóképzők, ipariskolák, kereskedelmi középiskolák, középfokú iskolák, polgári iskolák, vegyes iskolák közül az iparos és kereskedő tanonciskolák, szakiskolák között: zeneiskolák, gyors- és gépíróiskolák, népiskolák. A jelentés felsorolja az épülethiány miatt nem működő pécsi közép- és népiskolákat. A Pécsi Tankerületi Főigazgatóhoz felterjesztett jelentésekből elénk tárul az 1944/45-ös tanév sok problémája, a községi és városi alsó- és felsőfokú iskolák helyzete; hiányos, tönkrement felszerelés, a fűtéshez szükséges tüzelő hiánya. A légnyomástól betört ablakok pótlására nehéz volt táblaüveget szerezni; a közlekedés hiánya sok esetben lehetetlenné tette a bejáró tanulók részére az iskolalátogatást, ruházattal és élelemmel való ellátásuk is szűkös körülmények között volt biztosítható. A tanintézetek személyi ellátottsága is rendezésre várt; a pedagógusok egy része elmenekült, a hadiesemények és közlekedési zavarok miatt visszatérni nem tudtak ; sok tanítót kellett helyettesíteni katonai szolgálat miatt. (67. sz. dok.) Nem tudták megkezdeni a tanítást a siklósi járás Dráva menti községeiben sem: Drávaszabolcs, Drávapalkonya és Drávacsehi községekben az iskolák súlyosan megrongálódtak, tönkrementek a márciusi harcok során. Május 26-án a járási főszolgabíró az iskolai helyreállítási munkálatokhoz Pécs város támogatását kéri. Az 1945. évi június hó 12-én tartott havi rendes ülésén Baranya vármegye közigazgatási bizottságának népoktatási albizottsága határozatot hozott az ura-