A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

hogy a szociális és gazdasági megsegítéshez szükséges dolgok. így igásállatok, gazdasági felszerelések, ruhaneműk, élelmi cikkek áruhiány miatt nem voltak beszerezhetők. Súlyos nehézséget okozott a közlekedés hiánya, ami a szociális szakelőadók, valamint a közjóléti szövetkezet közegeinek közszolgálatát nagymértékben nehezítette és lassította. A szentlőrinci járás főszolgabírája 1945. jan. 31-én kelt jelentésében írja, hogy a járás úgyszólván valamennyi községében nagyszámú partizán menekült van elhelyezve, akiknek lakásáról és élelmezéséről, sőt részben ruházatáról is az elszállásolással terhelt községek lakossága tartozik gondoskodni. Mindez a járás községeinek lakosságát, annak anyagi erejét és vagyoni teherbíróképességét fokozottan igénybe vette. A menekültek száma jan. 31-ig a 6000-t meghaladta. Baranya megye alispánja 1945. jan. 20-án jelentéstételre hívta fel a járási főszolgabírókat, amelyben a 40.003/1945. M. N. sz. rendelet alapján a segélyellátás és segélyezési ügy állásáról kér beszámolót. A körjegyzők jelentették, hogy hány egyén ellátásáról gondoskodnak, ezek orvosi és gyógyszerellátása biztosítva van-e, részesülnek-e egyéb hatósági, illetve társadalmi támogatásban, mennyi a községi szegények, a hadisegélyezettek vagy más segélyezettek száma, továbbá van-e gondviselés nélkül maradt gyermek. A népjóléti miniszter 40.501/1945. sz. rendelete alapján az alispán külön is összeállította a helyi hatóságok területén élő gondozás nélkül maradt apátlananyátlan, elhagyott gyermekeket. Azonban a gyermekvédő intézmények fenntartása is súlyos gondot jelentett az adott nehéz körülmények között. A pécsi áll. gyermekmenhely mb. igazgató főorvosa az intézmény működéséhez szükséges pénzösszeg fedezését kérte a főispántól, mert — amint írta — ennek hiányában kénytelen lenne az intézményt felszámolni. A Nemzeti Segély keretében gyermekelhelyezési akció indult a budapesti gyermekek támogatására az összes felszabadult területeken. A budapesti kibombázottak segélyezési kérelmével találkozunk Véménd községben is, ahol a körjegyző felterjesztésében munkábahelyezésüket kéri a pécsváradi járás főszolgabírójától, hogy a bombakárosultak létfenntartásukat biztosíthassák. (1945. jan. 10-én felvett jegyzőkönyv.) Napközi otthonok, népkonyhák felállítása és a segélyezés megszervezése volt napirenden a beremendi körjegyzőség képviselőtestületi ülésén. A jelenlevők beszámoltak a körjegyzőség állapotáról s megállapították hogy a rendkívüli körülmények következtében a tervezett szociális intézkedések megvalósítása szinte lehetetlen. A felvett jegyzőkönyv szomorú képet fest a községek kifosztásáról, a nincstelenségről. A gyermekekről való gondoskodással találkozunk a helyi nemzeti bizottságok intézkedéseiben is. A mohácsi kisgyermekes szülők kérelmére Mohács város Nemzeti Bizottsága utasítja a város műszaki hivatalát, hogy az óvoda épületét hozassa rendbe és az óvodát nyissa meg. A szociális terheket növelte a katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak, a hadiözvegyeknek, hadiárváknak segélyezési problémája. A községi segélyezést elvileg a Nemzeti Bizottság döntötte el, azonban gyakran előfordult, hogy az elvi határozat ellenére a végrehajtás megakadt a pénz hiánya miatt. Februárban kezdett rendeződni a helyzet, amikor a hadigondozás átmeneti szabályozásáról kiadott kormányrendelet (605/1945. M. E. sz.) alapján a hadigondozó bizottságok megkezdték működésüket.