A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

ELŐSZÓ HELYETT. Írta: Dr. Boros István

ELŐSZÓ HELYETT Mint ismeretes a szovjet csapatok 1944. november 28-áról 29-ére virradóra vonultak be Pécsre. A szinte egész Európát rombadöntő és letaroló második világháború zivatara ezen a napon vonult el felette, s ha a háború még nem is fejeződött be végleg, a város ezen a napon szabadult fel nemcsak a náci és nyilas rezsim megszállottjainak uralma, de a további fejlődésének útjában álló évszázados megkötöttségek alól is. Milyen hadászati események következtében állott elő a város felszabadításának lehetősége, mik voltak ennek előzményei, ezzel részletesen Godó Ágnes alezredes: „Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944—1945" című dolgozatában foglalkozik.* Ezekre a kérdésekre éppen ezért ki sem térek. Csak arról teszek említést, ami e történelmi eseménnyel kapcsolatban eddig még kevéssé vagy egyáltalán nem volt ismeretes. A várost elfoglaló hadosztály parancsnoka, Zavjalov ezredes, a Szovjetunió hőse, Ivanov ezredes, a hadosztály vezérkari főnöke és kíséretük voltak a szovjet hadsereg első képviselői, akikkel megbeszélést tartottunk. A megbeszélésen, a város képviseletében dr. Vörös Mihály h. polgármester, Marosi László, egy a Horthy-hadseregtől már októberben megszökött alezredes, dr. Vörös Márton városi levéltáros, Máthé Ferenc rendőrtörzsőrmester, s a Kommunista Párt képviseletében a szerző vett részt. Utóbbi kivételével, aki a nyilas uralom első napjától kezdve a pécsi szőlőkben rejtőzködött, s így természetesen csak 29-én reggel jöhetett le ugyancsak felszabadultan a városba — az említettek már a kora hajnali órákban, mint egy fehér lobogós kis parlamentercsoport, a bevonuló szovjet csapatok elé mentek. A velük való találkozás után nem sokkal azonban a város főterén levő Nádor Szálló kávéházi helyiségébe kísérték őket, ahol a szerző megérkezésekor már a katonai parancsnokság vezetőivel ültek együtt. Mindkét részről kifejezést adtunk afeletti örömünknek, hogy a város környékén és a közvetlen közelében kifejtett esztelen német ellenállás dacára csak jelentéktelen, szinte alig észrevehető károsodást szenvedett, s jóleső érzésekkel vettük tudomásul Zavjalov hadosztályparancsnok azon kijelentését, hogy a Volgától egészen a Mecsekig, Pécs az egyik legépebben maradt város. A kemény katona azon szavai pedig, hogy a nehéz tüzérségnek parancsot adott: az épnek látszó patinás s nem * Baranyai Helytörténetírás 1969. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve; 7—24 oldal. Ugyanezen témát dolgozta fel: Dr. Vörös Márton akkori levéltárigazgató, „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez, 1944—1960" című kötetben 1961-ben megjelent dolgozatában, ha nem is minden vonatkozásban a valóságnak megfelelően és kellő kritikával.