A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ros polgármestere 1945. januárban megbízást adott Gebauer Ernő festőművésznek városi szükségpénzek megtervezésére.

7

? A fasiszta rendszer idején a zsidókkal szemben hozott hátrányos jogszabályok hatályon kívül helyezésével egyidőben intézkedtek az iránt, hogy a szabaddá vált üzlethelyiségekről ne az I. fokú közigazgatási hatóság rendelkezzék, hanem a háztulajdonos. A háztulajdonosok a korábbi bérlőtől követelhették az üzletbért, ha pedig berendezési tárgyak maradtak vissza az üzlethelyiségben, ezeket a Pécsi Zsidók Tanácsának adták át. (85. sz. dok.) Egyébként az új kereskedelmi élet kifejlesztése végett rendkívül fontos volt a rendelkezésre álló üzlethelyiségekkel való helyes gazdálkodás. Ezért mielőtt az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta volna rendeletét a deportált zsidó kereskedők üzlethelyiségei kérdésének rendezéséről, átmenetileg Baranya megye és Pécs város főispánja saját hatáskörében szabályozta a pécsi zsidók üzlethelyiségeinek bérbeadását. Erre vonatkozó intézkedéseit négy pontba foglalta és megküldte a város közigazgatási hatóságán kívül a Pécsi Zsidók Tanácsának is. (182. sz. dok.) A kereskedelmi élet megindítását, vagy a már éppen megindult kereskedelem folyamatosságának biztosítását szolgálta a pécsi I. fokú közigazgatási hatóságnak az üzletek kötelező nyitvatartására vonatkozó intézkedése, amelyet február elején adott ki. Nyomatékosan figyelmeztette az üzlettulajdonosokat, nem járul hozzá, hogy leltározás vagy betegség címén bárki zárva tartsa üzletét. A felszabadulás óta eltelt több, mint két hónap alatt minden kereskedőnek elegendő idő állt rendelkezésére kereskedése leltározására, betegség esetén pedig bármelyik családtag vagy alkalmazott helyettesítheti a tulajdonost. Zárva tartás esetén minden kereskedő azt a látszatot kelti, mintha a hatóságot ki akarná játszani. Az I. fokú iparhatóság ezt a rendelkezést az Űj Dunántúl című napilapban is közzétette. A megye főispánja azzal is elő akarta segíteni a kereskedelem megindulását az új politikai viszonyok között, hogy az alispán útján rendeletet adott ki a főszolgabíróknak, hogy a lakóhelyükre visszatérő kereskedőket és iparosokat a Nemzeti Bizottságok, üzemi bizottsági és I. fokú közigazgatási hatóságok ne akadályozzák vállalkozásuk továbbfolytatásában.

73 A kereskedelmi élet megindítása céljából nagy jelentőségű volt az áruszükséglet biztosítása. Ezért elrendelték a megyei hatóságok az árukészletek összeírását. A Nemzeti Bizottság is felhívta az első fokú iparhatóságot, hogy Pécs város területén minden kereskedő leltárt adjon be a meglevő árukészletéről. Az első fokú hatóság a kereskedők árukészletének felleltározása után erről jelentést tett a Nemzeti Bizottságnak.

74 A háborús események alatt nagyobb károkat szenvedett községekben voltak olyan kereskedések, amelyek a háborús károk miatt nem tudtak a meginduló üzleti életbe bekapcsolódni. Mohácsról érkeztek be jelentések olyan vegyeskereskedőkről, akik üzleteiket a felszabadító harcok idején lezárták és hónapok múlva sem tudták megnyitni a teljes áruhiány és a nagyfokú berendezéshiány miatt. A mohácsi vendéglősök is üzleteik megnyitására azért kértek haladékot, mert üzlethelyiségeik súlyos háborús károkat szenvedtek és berendezéseik megsemmisültek vagy elvesztek. Kereskedelmi úton kívántak gondoskodni a petróleum, benzin, olaj, kocsikenőcs, gépzsír szükséglet kielégítéséről is. Ebből a célból írták össze a megyében található olaj- és benzinlerakatokat. 72 Pécsi polgm. 1945—E.5—46 997. 73 Hegyháti j. fszb. 1945—859. 74 Pécs v. I. fokú közig, hatósága 1945—249. 4 Dokumentum 49