A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ges selyemfonalat beszerezni, a mohácsi polgármester kiadta az engedélyt

: a selyemgyárnak, hogy élelmiszert szállítson Budapestre, ahonnan rekonpenzációként selyemfonalat kapott az üzem nyersanyaggal való ellátására. Az új gazdasági élet felépítése megkívánta a már említetteken kívüli egyéb ipar és a kisipar talpraállítását is. A pécsi „Haladás" nyomda a harci cselekmények alatt üzemképtelenné lett. A német fasiszta csapatok visszavonulásuk előtt a gépeit leszerelték és a betűanyagát elvitték. A papírhiány is hátráltatta az üzembe helyezését, pedig 26 nyomdai dolgozó volt kereset nélkül. A nyomda vezetősége a polgármester segítségét kérte a nyomda üzemképessé tételéhez és a papíranyag kiutalásához, hogy dolgozói részére biztosíthassa a munkaalkalmat.

71 Bár az áramszolgáltatás nem szűnt meg, mégis szükségesnek látszott, hogy a villanyáramtermelés zavartalanságának biztosítására Pécsett a polgármester, a megye területén pedig az alispán felmentse a közmunka alól az áramszolgáltató vállalat dolgozóit. Pécsett és a megyében nagy volt a gyufahiány. Ezért mind a szovjet városparancsnokság, mind a városi hatóság — legalább átmenetileg — helyileg akarta fokozni a gyufa előállítását. Még pedig Ott Márton gyufaüzemét úgy akarta kifejleszteni, hogy legalább Pécs város lakosságát el tudja látni gyufával. (140. sz. dok.) Baranya vármegye alispánja odáig is elment, hogy abaligeti és sombereki volt volksbundista kisiparosok megvont iparengedélyét is visszaadta arra hivatkozva, Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottsága hatáskörét túllépte, amikor a 32/9/1945. sz. intézkedésével a volksbundisták ipar jogosít ványai bevonását elrendelte, mert az iparosokat és kereskedőket az 1146/1945. ME. sz. rendelet értelmében rendes igazolási eljárás alá kell venni. VII. Az új gazdasági élet megindításához szükség volt mind a kereskedelmi hálózat felélesztésére, mind pedig a pénzforgalom szabályozására. A felszabadító seregek megjelenésétől kezdve ugyanis a magyar bankjegyeken kívül bekerült a pénzforgalomba a szovjet rubel, a jugoszláv dinár, sőt a szovjet hadsereg által kiadott pengős bankjegy is. A külföldi pénzek beáramlása olyan jelentős volt, hogy a takarékpénztárak és a posta már 1944. végén tisztázni kívánták ezek beváltási értékét. Ezért a pécsi postaigazgató levélben kérte a polgármestert, közölje vele a rubel és a dinár átszámítási kulcsát. Kérdést intézett az iránt is a polgármesterhez, hogy a szovjet hadsereg által készített pengős címletű bankjegyeket az állami pénztárak elfogadhatják-e. Az idegen pénzek forgalmáról való döntés a szovjet katonai városparancsnok joga volt. A polgármester tehát közölte a postaigazgatóval, hogy a szovjet katonai városparancsnok 1 rubel értékét 2,50 pengőben állapította meg. A Vörös Hadsereg által forgalomba hozott pengős címletű bankjegyek elfogadása mindenki számára éppen úgy kötelező, mint a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeké. Értesítéséhez a polgármester csatolta a rubelnek pengőre való átszámítási táblázatát. A jugoszláv dinár elfogadása nem volt kötelező, egyébként 100 dinár értéke 2,50 pengő volt. Pécsett — 1919-hez hasonlóan — szükségpénzek kibocsátására is gondoltak, félve attól, hogy nem lesz elegendő bankjegy és váltópénz forgalomban. Ezért Pécs vá71 Pécsi polgm. 1945—D.12—38 140. 4fi