A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ható a földreformra. A földigénylő bizottságok szervezése éppen csak hogy megindult, tevékenységük később bontakozik ki, mint ahogy a Megyei Földhivatal, a Megyei Földbirtokrendező Tanács hivatali apparátusa is csak június 1-én kezdi meg működését. A kötetbe azonban felvettük azokat a dokumentumokat, amelyek a földreform-rendelet nyomán meginduló első lépéseket mutatják. VI. Ilyen iparosodott megyében, mint Baranya, az új, demokratikus élet megkívánta a gyáripar, a kisipar és a bányaművelés beindítását. Az üzemek munkájához mindenekelőtt szükség volt hajtóanyagra, amelyet elsősorban a Mecsekvidéki szénbányák szolgáltatták, de számításba vették a kereskedelem vonalán tárolt petróleumot és benzint is. A gépekhez szükséges kenőolajról kereskedelmi úton gondoskodtak. Mohács város polgármestere a 3. ukrán front parancsnokától, az akkor Pest megyei Izsákról kért engedélyt a mohácsi orosz parancsnokság ellenőrzése alatti széntelepről 500 tonna szén kiutalására, hogy a konzervgyár, bőrgyár, téglagyárak, malmok, közkórház, keskeny vág ányú vasút, gőzgépek, valamint a tűzzel dolgozó kisiparosok működését fenn lehessen tartani. Később ez úgy módosult, hogy a mohácsi polgármesternek szénkiutalás iránti kérelmét a pécsi katonai parancsnokhoz kellett előterjeszteni. (251. sz. dok.) A szénbányászat és az ipari üzemek fontosságára utal, hogy az iparügyi miniszter rendelete alapján az alispán az ipari és bányavállalatok megindításához gazdasági tervek készítésére hívta fel a községi jegyzőket. De helyi iparunk jelentőségét mutatja az is, hogy a kormány iparügyi miniszteri biztost nevezett ki Pécs város és Baranya megye területére.

61 Mindjárt a felszabadulás után elsődleges érdek fűződött a bányaművelés folyamatosságának fenntartásához. Beszédes bizonyítéka ennek az is, hogy 1944. decemberében a szénbányák üzemeltetésének fenntartása céljából a régi munkahelyüket elhagyó bányászokat a legszigorúbb büntetés terhe mellett kötelezték a munka felvételére. Az új élet megindítása tekintetében nem volt lényegtelen a kisipar működésének biztosítása sem. A demokratikus átalakulás szükségessé tette a kisiparosságot magába tömörítő ipartestületek vezetőségének újraválasztását. Az ipartestületi önkormányzati szervek átalakításáról az 50.027/1945. Ip. M. sz. rendelet intézkedett. Az ipartestületek új vezetőségének a megválasztása Pécsett is és a megyében is megtörtént. A tisztújító gyűléseket általában a nemzeti bizottságok kiküldöttei, vagy esetleg a főszolgabírók vezették le.

62 A demokratikus átalakulás humánus intézkedéseket hozott a kisiparosokhoz leszerződött tanoncokkal kapcsolatban. Az iparügyi miniszter rendelete értelmében a tanonccal szemben testi fenyítést nem alkalmazhatott a mester és az ellátásával kapcsolatban semmiféle hátránnyal nem sújthatta. Az iparügyi miniszter felhívta a figyelmet, hogy az ország ipari újjáépítése szempontjából nagy fontossága van a szakmai utánképzésnek. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a tanoncokat kizárólag szakmai munkával foglalkoztatják — hangsúlyozta a miniszter. A fasiszta pártba tartozott iparosokat azzal sújtották, hogy szélső jobboldali 61 Pécsi j. fszb. 1945—1993. 62 Pécs v. — I. fokú közig. h.