A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

lője vagy gondnoka köteles a töltéseket rendbehozni és a tavakat haladéktalanul megtölteni. A munka elvégzésére a tógazdaság vezetője közmunkaerőt igényelhetett a községtől. A rendelet a tógazda kötelességévé tette hogy vízterületén a lehető legnagyobb mennyiségben ivadékhalat tenyésszen és feleslegét felajánlja a hiányt szenvedő környező tógazdaságoknak. A tógazdaságok szakszerű kezelésének biztosításáról polgármesteri és főszolgabírói jelentések számolnak be. (262. sz. dok.) A közellátás megkönnyítése volt a célja a febr. 23-án kiadott (259. sz. dok.) 31.120/1945. F. M. sz. rendeletnek az olajosmagvak termesztéséről. Minden gazdálkodónak 5—10 kat. holdig a területe 5%-án; 10 kat. holdat meghaladó területnél a művelés alatt álló szántóterület 10%-án táblásán köteles a gazda napraforgót termeszteni, az 5 kat. holdnál kisebb területen pedig szegélynövényként.

56 Termelési kötelezettség alá vont termény volt a cukorrépa is. Márc. 29-én jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány 814/1945. M. E. sz. rendelete az 1944. évi termésű cukorrépa felhasználásáról, valamint az 1945. évi termesztéssel kapcsolatos kérdések szabályozásáról. A rendelet kötelezte a gazdákat, hogy 1945ben ugyanakkora területen termeljenek cukorrépát, mint 1944-ben. A termelési kötelezettség kiterjedt azon gazdálkodókra, akiknek szántóföldi művelés alatt álló ingatlana a 10 kat. holdat elérte, vagy meghaladta. Ebben az esetben a terület 15%-án, az 5—10 holdon gazdálkodók a terület 10%-án kötelesek voltak cukorrépát termelni. Sok munkáskezet igényelt az elhagyott szőlőterületek kezelése is. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében a hegyközségi tanácsok és hegyközségek tovább folytatták működésüket. A járási főszolgabírák rendeletére a községi és körjegyzők Összeírták a műveletlenül hagyott szőlőterületeket, sok esetben munkaerő-kirendeléssel oldották meg a soronlevő művelési feladatokat.

57 A dohánytermelés biztosításáról is intézkedtek. A pénzügyminisztérium rendeletére az alispán utasította a községi elöljáróságokat, hogy a dohánytermelés minden termelőre nézve kötelező, ugyanakkora területen, mint az előző évben volt.

58 A földművelésügyi miniszter 30.505/1945. sz. rendeletére az időjárási és vészjelző állomások hálózatát is helyreállították, Mohácson 1945. márc. 21-től kezdve folyamatosan végezték a meteorológiai és csapadékméréseket a földművelés szolgálatában.

59 1945. március 15-én megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról. Baranya megyében a földreform gyors végrehajtását eleinte nagymértékben akadályozta az a körülmény, hogy az érintkezés a kormánnyal a közlekedési nehézségek miatt szinte lehetetlen volt, s így csak a földreformrendelet állt rendelkezésre a földigénylő bizottságok megalakulásakor és azok működésének megkezdésekor.

60 Ez mutatkozik meg abban a körülményben is, hogy a felszabadulástól a második világháború befejezéséig terjedő időszakban — amelynek eseményeit dokumentumkiadványunkban bemutatjuk — még csak néhány elszórt adat talál56 Mohácsi polgm. 1945—2055. 57 Szászvári körjző. 1945—399. Lánycsóki körjző. 1945—340. Kovácshidai körjző. I945 237. 58 B. m. alisp. 1945—1980. 59 Mohácsi polgm. 1945—533. 60 Kopasz Gábor: Az 1945. évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944—1960. Pécs, 1961. 153. o.)