A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

Az élet megindulásának fontos feltétele volt a mezőgazdasági munka megszervezése a felszabadított területeken. A hosszantartó háború erősen igénybe vette az ország mezőgazdaságának termelőerőit is, s a katonai szolgálat sok férfit vont el a mezőgazdasági munkától. A felszabadulás után a nemzeti érdek és a lakosság egyéni gazdasági érdeke egyaránt a mezőgazdasági munka sürgős megszervezését követelte. Nagyon fontos volt, hogy föld ne maradjon megműveletlenül. Ennek elérése azonban sokféle akadályba ütközött az 1945. év tavaszán. Nagy hiány volt emberi-, gépi- és fogaterőben, a meglevő traktorokhoz pedig az üzemanyag biztosítása járt nehézséggel. Sok községben a földművelőknél kevés volt, vagy teljesen hiányzott a vetőmag. Hátráltatta a munka megkezdését az a körülmény is, hogy a késő őszi hadiesemények miatt sok helyen kint maradt a földeken a termés egy része, tengeri, napraforgó, burgonya és répa, ezek begyűjtése is tavaszra maradt. Az ország területének egy része még hadszíntér volt, amikor a felszabadított megyék községeiben már megkezdődött a munka. A földművelésügyi miniszter ,,a magyar föld népéhez" szóló, 1945. jan. 25-én kiadott felhívásában a háború sújtotta mezőgazdaság helyzetét vázolva, a scronlevő feladatok sürgős elvégzésére szólította fel a mezőgazdasági munkásokat, gazdasági cselédeket, kisbérlőket, törpebirtokosokat és kisgazdákat. A tavaszi mezőgazdasági munka elvégzésének biztosítására, a termelés irányítására a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy minden község elöljárósága a gazdasági elöljárók, a mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával a járási (vármegyei) gazdasági felügyelők irányítása mellett haladéktalanul fogjon hozzá termelési- és munkaterv kidolgozásához. (1945. jan. 25-én megjelent 30 300/1945. F. M. sz. rendelet.) A rendelet értelmében a munka elvégzéséhez termelési bizottságokat alakítottak, amelyek a tervet a helyi viszonyok alapján, a megművelésre váró földterület, a rendelkezésre álló erőforrások, — igaerő, gépek, vetőmagkészletek és kézi munkaerő — lehető legpontosabb számbavételével készítették el. A községi termelési bizottság a járási termelési bizottságnak tartozott jelentést tenni, ha valahol akár vetőmagból, emberi, gépi vagy igás munkaerőből hiány, illetve saját termőterület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkozott. A rendelet ugyanis előírta, hogy a rendkívül nehéz viszonyokra, de főképpen a lecsökkent jószágállományra való tekintettel, a rendelkezésre álló igaerőt a kölcsönös segítség alapján úgy kell beosztani és felhasználni, hogy azoknak a földjeit is megműveljék, akik saját erejükből nem tudják elvégezni a tavaszi szántást, vetést. A termelési bizottságoknak tehát számos olyan kérdésben kellett dönteniük, amelyekhez nagy gazdálkodási tapasztalatra volt szükség. Önállóan tevékenykedtek, de munkájukat a helyi hatóságokkal együttműködve végezték, annál is inkább, mert a mezőgazdasági termelés megindítását az Ideiglenes Kormány közigazgatási úton is igyekezett előmozdítani. A baranyai termelési bizottságok írott forrásanyaga nem maradt fenn. Tevékenységükre a helyi hatóságok (főszolgabírói, jegyzőségi) iratai vetnek fényt. Ezek a közigazgatási források őrizték meg legátfogóbban azt az állapotot, amelyben a front átvonulása után a baranyai mezőgazdaság volt. Az iratok tanulmányozásakor kibontakozik előttünk az a sok erőfeszítés, amelyet 1944/45 nehéz telén