A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

és tavaszán a népi szervek és a közigazgatás irányításával a földművelő lakosság tett, hogy megindítsa a termelést a földeken. A hegyháti járás főszolgabírójának irataiból megtudjuk, hogy az orosz katonai parancsnokság kívánságára már január 10-én összeírták a járásban levő mezőgazdasági gépeket. A kimutatásban feltüntették a gépek üzemanyagszükségletét is, meghatározva azt a mennyiséget, amely egy kat. hold felszántásához szükséges.

50 Ugyancsak az orosz katonai parancsnokság rendeletére készíttették el a járási főszolgabírók a jegyzőségekkel január végén az 1945. évi vetésterületről összeállított kimutatást, amelyben feltüntették az elvetett és bevetésre váró terület nagyságát, termények szerint községenkénti tagolásban. A kimutatásokból járási összesítők készültek.

51 A mezőgazdaság helyzetét a kormányzat is élénk figyelemmel kísérte. Január 4-én a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy az alispánok két hetenként küldjenek jelentést a mezőgazdaság állapotáról. A községenként készített adatfelvételi lapokat járásonként, majd megyei szinten összesítve kellett felterjeszteni az Ideiglenes Nemzeti Kormány gépkocsi futárszolgálata útján vagy bármi más módon. Február végétől (a 31 239/1945. F. M. sz. rendelet alapján) a törvényhatóság első tisztviselője jelenteni tartozott — ugyancsak két hetenként — a vetésterület nagyságát és a tavaszi munkák állását is (114. a, b, c, sz. dok). Júniusban újból az egész megyében összeírták az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántóterületeket. A munka elvégzéséhez 3 tagból álló bizottságot alakítottak községenként, amelyek a helyszínen jegyezték fel a vetetlenül maradt szántóterületek helyrajzi számát, területét, birtokosának nevét és lakóhelyét. A kimutatást a pénzügyigazgatósághoz terjesztette fel a bizottság.

52 A minisztérium utasítására nyilvántartásba vették a talajművelő eszközöket, a traktorokat, gőzekéket, feltüntetve a gépek főbb adatait, teljesítőképességét. A tavaszi gépi szántás biztosítása érdekében megszervezték a vármegye területén az üzemanyag elosztását. A helyi hatóságok kötelessége volt, hogy a felhasználást folyamatosan ellenőrizzék. Nagy hiány volt azonban munkaerőben. Az alispán március 27-én a földművelésügyi miniszternek tett jelentésében azt írta, hogy a vármegye területéről mintegy 30 000 főre tehető mezőgazdasági munkaerő hiányzik, s ezek részben az ország nyugati részében teljesítenek katonai szolgálatot, vagy mint volksbundisták a németekkel együtt elmenekültek.

53 Baranyában még az is nehezítette a helyzetet, hogy a dél-dunántúli hadműveletek következtében kényszerintézkedéseket foganatosítottak. Mohács területén, a siklósi és villányi járásban, valamint a szentlőrinci járás Dráva menti községeiben a földművelő lakosság mozgási szabadságában korlátozva volt. Ezért mintegy 100 ezer holdon a tavaszi munka végzése szünetelt. 29 községből a lakosságot kitelepítették. Pedig sok helyen még a betakarítást sem fejezték be, amint arról a járási főszolgabírák nem egy jelentésben beszámolnak az alispánnak. Ezért intézkedés történik annak megállapítására, hogy kinek a földjén maradt kinn a termés. Nagy gondot jelentett a vetőmagszükséglet biztosítása is. A készletek összeírása mellett elrendelik a vetőmagfelesleg, -hiány községenkénti bejelentését is. 50 Hegyháti j. fszb. 1945—36. 51 Pécsváradi j. fszb. 1945—294. 52 Szászvári körjző. 1945—446. 53 B. m. alisp. ált. 1945—2033.