A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

miszerellátására szervezett országos akcióba. Az alispán a főszolgabírákon keresztül intézett felhívást a községi (kör) jegyzőkhöz, hogy a megye községeiben szervezzék meg az élelmiszergyűjtést a székesfőváros részére, amelyet a visszavonuló német katonaság kifosztott, hídjait lerombolta, s a hosszú ostrom alatt, amely felszabadításáért folyt, a lakosság élelmiszerkészletét teljesen felélte. A helyi élelmezési nehézségek ellenére Baranya lakossága nem zárkózott el Budapest élelmiszerrel való megsegítésétől. Megyénkben a fővárosiak részére való élelmiszergyűjtés sikerrel járt, szinte a legkisebb község, a legszegényebb vidék is kivette részét az élelmiszeradományokból. Nagyobb adományok Drávapalkonyáról, Mohácsról, Bárról, Kölkedről és más helységekből indultak Budapest felé. A vajszlói Futura vállalat a Drávapalkonyán tárolt nagyobb mennyiségű búzát engedte át Budapest számára. Mohács város 10 000 kg élelmiszert ajánlott fel ingyen a főváros lakosságának. A kölkedi körjegyző jelentette a mohácsi járási főszolgabírónak, hogy Bár községben a fejőstehenek tej hozamát vette igénybe Budapest részére. Amikor a kormány arra gondolt, hogy a főváros élelmezésének megkönnyítése céljából lakosságának egy részét átmenetileg vidéken helyezi el, megyénk lakosai vállalkoztak az idetelepítendő lakosok fogadására és élelmezésére.

48 Mivel az állatállomány különösen megfogyatkozott a háború alatt, a lakosság az állatbeszolgáltatást viselte a legnehezebben és ezzel kapcsolatban merült fel a legtöbb panasz. Beszolgáltatott szarvasmarhákat kellett leadni jóvátételre is. Elég gyakoriak voltak a zsírbeszolgáltatás elleni panaszok is. A lakosok panasza ilyenkor egyes személyek, sőt a községi bíró, vagy pedig az egész községi elöljáróság ellen irányult. Voltak olyan panaszok is egy-egy községen belül, hogy a gazdagabbak viszonylag kisebb arányban viselik a beszolgáltatási terheket, mint a szegényebbek. Volt olyan falusi paraszt, aki azért kérte két tehenének beszolgáltatás alóli mentesítését, mert ezeket igavonásra használta és nélkülük műveletlenül maradtak volna földjei. Máshol a telepesek állatállományát túlzottan is igénybevették. A pécsi főszolgabíró a panaszokat mindig kivizsgálta és úgy hozta meg a döntéseit. A községi jegyzőket utasította, hogy a telepesek állatállományát is csak az egész község állatállományához viszonyítva, arányosan lehet beszolgáltatásra kijelölni. Birján, Mánfa, Pécsbudafa és Siklós községek vezető szervei az egész község mentesítését kérték az állatbeadás alól az állatlétszám lecsökkenésére való lakintettel. A belvárdgyulai körjegyző azt jelentette Birján községre vonatkozóan, hogy a lakosság állatállományának 80%-át már be kellett szolgáltatni. Mánfa és Pécsbudafa közös Nemzeti Bizottsága szintén az állatállomány kis számára való tekintettel kérte a főszolgabírót, hogy mentesítse a két községet a beszolgáltatás alól. A siklósi demokratikus pártok a közellátási kormánybiztoshoz terjesztették elő kérelmüket, hogy mentesítse a községet a szarvasmarha- és süldőleadás alól, mert a német megszállók 50 kat. holdig csak egy tehenet hagytak, elvitték a tenyészkocákat és a 20 kg-on fölüli süldőket.

49 A legnagyobb áldozatokat is vállalták azonban a megye gazdái, ha a városok éhező lakosságán kellett segíteni. Budapest zsírellátása érdekében meggyorsították a zsírbeszolgáltatást. Pécs nélkülöző lakossága részére újabb gabona- és lisztbeszolgáltatásra vállalkozott Baranya parasztsága. 48 Pécsi j. fszb. 1945—1004. 49 Közeli. Korm. bizt. 1945—16.