A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

Az első esetben Üj Mohács elnevezéssel kívántak helyi lapot indítani. Ez májusban szűnt meg, helyette az MKP mohácsi szervezete „Szabad Mohács" címmel hetilapot kívánt megjelentetni. A polgármesteri hivatal a bejelentést tudomásul vette és pártolólag terjesztette fel a belügyminisztériumba. Pécsett az Űj Dunántúl című lap már december 7-től kezdve rendszeresen megjelent. A közigazgatási apparátus reorganizálását a megyei szervek öntevékenyen megoldották. Más volt azonban a helyzet az önkormányzati szervek esetében. Itt — tekintettel a bekövetkezett politikai fordulatra — felsőbb intézkedésre volt szükség. Ez nem is váratott magára sokáig. 1945 januárjában jelent meg az Ideiglenes Kormány 14/1945. M. E. sz. rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. A közlekedési nehézségek miatt a rendelkezés valószínűleg pár hetes késéssel érkezett el a megyébe, mivel az alispán csak jan. 27-én adta ki a községi (városi), képviselőtestületek újjáalakításáról szóló körrendeletét. Ugyanakkor megindult a megyei törvényhatósági bizottság újjászervezésének előkészítése is. Baranya vármegye első közgyűlése a felszabadulás után 1945. március 6-án ült össze, s folyamatos ülést tartott mindaddig, amíg egész önkormányzati szervezetét meg nem újította. Az elnöklő főispánt dr. Boros Istvánt az Ideiglenes Nemzeti Kormány február 17-én nevezte ki. (A 67 közgyűlési tag a pártok és a szakszervezetek delegáltjaiból került ki. Még aznap március 6-án újjáválasztották a Központi Választmányt, az Igazoló Választmányt és a felszólamlási esküdtbíróságot. Ezután (9-én, illetve 13-án) még a következő albizottságok tagjainak megválasztására került sor: törvényhatósági állattenyésztési bizottság, gyermekvédő munkahely-bizottság, árvaházi igazgató választmány, a törvényhatósági kisgyűlés, útügyi albizottság, gyámhatósági fellebbviteli küldöttség, fegyelmi választmány, gazdasági albizottság, fogházfelügyelő bizottság, telepítési albizottság, közegészségügyi, kisajátítási albizottság. Pécs város önkormányzati testülete, az (ideiglenes) törvényhatósági bizottság február 15-én tartotta alakuló közgyűlését. Ugyancsak akkor történt az igazoló választmány, a kisgyűlés és a következő szakbizottságok újjáválasztása: jogügyi, összeférhetetlenségi, építési, népjóléti, gyámpénztári, közüzemi, pénzügyi, katonai kármegállapító, gazdasági, jövedékkezelési, alapítványi, köztemetői, pénzügyi és kulturális, közoktatásügyi, közrendészeti. A közigazgatási bizottság alakuló ülését április 10-én tartotta. A törvényhatóság ünnepélyesen iktatta be funkciójába a Pécs város főispánjává kinevezett dr. Boros Istvánt, s ez alkalomból a koalíciós pártok helyi vezetői kifejtették elképzeléseiket a demokratikus várospolitikáról, pártprogramjuknak megfelelő módon. (122. sz. dok.) A községi képviselőtestületek újjáválasztásáról a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek tartalmaznak részletes adatokat. Ezek — bár helyszűke miatt publikálásukra nem kerülhetett sor —ugyancsak megtalálhatóak levéltárunkban a községek önkormányzati iratai között. A községi képviselőtestületek választásánál a helyzetre erősen rányomta bélyegét az a körülmény, hogy Baranya az ország legjellegzetesebben volksbundista területei közé tartozott. A későbbi nagy politikai harcok már akkor előrevetik árnyékukat: az alispán több ízben kénytelen figyelmeztetni a jegyzőket, hogy nem egy helyen a volt Volksbund-tagok is bekerültek a képviselőtestületbe, pedig ez nem egyeztethető össze az ország új politikai célkitűzéseivel. (214. sz. dok.) A volt Volksbund-tagokkal kapcsolatos hatósági intézkedések végrehajtása is a községi és járási közigazgatási hatóságok feladatkörébe tartozott. A járási orosz parancsnokságok már decemberben elrendelték, hogy meghatározott élet-