A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

ges letelepítésükre nem kerülhetett sor. Február végén még egy 80 főből álló lengyel menekült csoport is érkezett Véménd és Palotabozsok községekbe. Repatriálásuk ügye természetesen hónapokig elhúzódott, míg végül augusztus 5-én a pécsváradi járás íőszolgabírája hivatalosan igazolta, hogy a szóbanforgó személyek a lengyel kormány intézkedése folytán Budapesten át visszatértek hazájukba.

25 A menekültek ügyében végül a B. M. általános rendelkezést hozott. Március 17-én kibocsátotta „A magyar területre áttelepítettekkel és menekültekkel való bánásmódról szóló"' 5319/1945. B. M. sz. rendeletét. Ebben utalt a fegyverszüneti egyezmény 5. §. 2. pontjában foglaltakra, s kimondta, hogy „a magyar állampolgárokkal egyenlő védelem illeti meg az ide áttelepített, vagy a háborús pusztítások következtében ide menekült személyeket. A közigazgatásban dolgozók munkáját nagymértékben hátráltatták a közlekedés nehézségei és a bizonytalan közbiztonsági állapotok. A megye még a felvonuló Vörös Hadsereg hadtáp-területe volt a front közelsége miatt, s a szovjet parancsnokságok nem szívesen látták a meghatározott cél nélkül utazgató civileket. Mint jellemzőt említjük a garéi jegyző beadványát a járási főszolgabíróhoz, hogy eszközöljék ki az orosz parancsnokságnál utazási igazolvány kiállítását a közigazgatási tisztviselők kiszállásainak biztosítása céljából. A hegyháti főszolgabíró a kérelmet az alispánhoz továbbította azzal a javaslattal, hogy az alispán magyar nyelvű, a Pécs városi orosz Parancsnokság pedig orosz nyelvű igazolvánnyal lássa el a tisztviselőket.

20 Egy hónapig nem történt semmi, februárban azután az ügy elvesztette aktualitását, mivel időközben új orosz parancsnokot kapott a sásdi járás, s az saját hatáskörében kiadta az igazolványokat. Sok munkát adott az alispáni hivatalnak a névváltozásokkal kapcsolatos beadványok véleményezése, és felterjesztése a belügyminisztériumhoz. A volt volksbundisták elleni eljárásoknál gyakran a német hangzású név volt az irányadó, s ezért megindult a névváltoztatási kérelmek özöne. Decemberben és januárban futárpostával küldték ezeket az iratokat Debrecenbe, onnan azonban ritkán érkezett válasz. Később az alispáni hivatal munkáját és a belügyi döntést is megkönnyítette az, hogy a névváltoztatási kérelmet előbb a helyi Nemzeti Bizottság véleményezte. (Ilyen esetekre vannak példáink Vókánybél.) Vókányból különösen sok névváltoztatási kérelem érkezett, továbbá Komlóról, Egerágról, Véméndről, és a megye számos más községéből is. (Boly, Magyarbóly, Erdősmecske, Abaliget, Hird, Nagyárpád, Lapáncsa, Pécsvárad.) A közigazgatási feladatok között fontos helyet foglal el a tűzveszély elleni védelem megszervezése, a tűzrendészeti intézkedések. Ezt az orosz parancsnokságok is megkövetelték, így a hegyháti járásban már decemberben megszervezték minden községben a tűzoltószervezet munkáját. Néhány egyéb igazgatási feladatról kell még említést tennünk. Ilyen volt a sajtótermékek ellenőrzése, amelyre vonatkozóan az alispán ápr. 12-én adott ki utasítást. Ez tulajdonképpen a 390/1945. M. E. rendelet végrehajtásában kapcsolatos' eljárást szabályozza. Minthogy a járásokban sajtótermékek, nyomtatványok megjelentetése, könyvkiadás nem igen fordult elő, a rendelkezés a főszolgabírók részére inkább csak tájékoztatásul szolgált. Leginkább érintette a rendelet a mohácsi polgármesteri hivatalt, mivel Mohácson élénk volt a politikai élet, s két lapindítási bejelentés is érkezett 1945 első hónapjaiban.

27 25 Pécsváradi j. fszb. 1945—1588. 2<! Hegyháti j. fszb. 1945—4. 27 B. m. főisp. ált. 1945—592. •••