A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

számlán eszközölte. Az alapok közül legfontosabb a Községi Segélyezési Alap kezelése volt. Az alispán 1945. elején úgy intézkedett, hogy az államkincstárt illető borfogyasztási adó behajtása minden községben folyamatosan megtörténjék, s az ebből befolyt összeget a Segélyezési Alap használta fel. Ezen a címen 1945 augusztusáig 702 000 Pengő jött be.-'

1 A felszabadulás utáni hónapokban rendkívül megsokasodott a munka a jegyzőségeken és a főszolgabírói hivatalokban. Március 19-én a főispán elrendelte, hogy számba kell venni a nyugállományú önkormányzati tisztviselőket, illetve javaslatot kell tenni, hogy ezek közül kik reaktiválhatok. A munka dandárját ekkor a kimutatások alkották. Ezekben az első hónapokban igen sokféle és igen részletes kimutatást kellett készíteni. Ezek ma igen értékes forrásanyagai a tárgyalt időszaknak (akkoriban azonban a készítők számára nagy munkát jelentettek). Kimutatásokat kértek eleinte a járási orosz katonai parancsnokok is, majd az alispáni hivavtal, illetve azon keresztül a megyei katonai parancsnokság. Pl. rovatos kimutatást kellett készíteni az elmenekült, vagy elhurcolt földbirtokosokról (hogyan távozott el, mennyi földje volt, milyen felszerelése, milyen mezőgazdasági gépei, stb.). Hasonló kimutatást kért az alispán a gyárak, vagy üzemek eltávozott, vagy eltűnt tulajdonosairól. Februárban összeiratták, hogy a megye területén hány 16 évnél idősebb férfi vagy nő lakik, mennyi a 16 éven aluli gyermekek száma. Kimutatás készült a megye nemzetiségi megoszlásáról, a lakóházak számáról, s arról, hogy ezek közül hány elhagyott. (Elmenekült, vagy elhurcolták a lakás gazdáját.) Ezek igen részletes képet adnak az akkori állapotokról. Össze kellett állítani minden járásban az ott lakó orosz származású egyének listáját is (jan. 9-én), majd többször is a megye területén élő német nemzetiségű egyéneket, valamint a külföldi állampolgárokról szóló kimutatást. Decemberben az alispán elrendelte: tegyék közhírré a jegyzők, hogy mindazok a szovjet-orosz egyének, akik a második világháború folyamán kerültek a megyébe, kötelesek jelentkezni a legközelebbi hatóságnál. A közigazgatás hatáskörébe tartoztak a különféle menekültügyek is. A menekültek, akiknek elhelyezése annyi gondot okozott a polgári hatóságoknak a legkülönösebb okból hagyták el eredeti lakóhelyüket és jelentek meg Baranya megye területén. Voltak közöttük olyanok, akik még a Vörös Hadsereg előnyomulása során jöttek át a Dunántúlra, ezek jobbára tisztviselők voltak, akik családjukkal együtt menekültek el. Ezeknek ideiglenes munkába állításáról, majd visszatéréséről a belügyminisztérium intézkedett. A dél-baranyai területről (34 község) is elsősorban magyar tisztviselők jöttek át. Az alispán úgy rendelkezett, hogy azokat az eltávozott volksbundista családok elhagyott lakóházaiban kell elhelyezni, s meg kell engedni nekik, hogy az elhagyott ingatlanokat használják. Ugyanilyen bánásmódban kellett részesíteni a Dél-Magyarországról Baranyába érkezett bukovinai menekülteket is. Ami az elhagyott lakások ingóságait illeti, ezek használatba vételét az akadályozta, hogy a bevonuló orosz parancsnokságok ezeket —- mivel korábban német tulajdonban voltak, zár alá vétették. A Dráva menti hadművelet megindulása során, február elejétől kezdve egyre több horvát menekült jelent meg a baranyai falvakban. Eleinte ezeket is az elhagyott Volksbund-házakba helyezték el, később azonban olyan nagy számban érkeztek, (pl. febr. 5-én Bakóczára 124, febr. 9-én Bakonyára 160, Baranyajenőre 226), hogy bár ideiglenes ellátásukról a hatóságok gondoskodtak, azonban végle24 B. m. alisp. 1945—5709.