Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

5. Dömötör Zsigmond 6. Farkas György 15. Kisfaludi István 16. Váradi István 17. Angyal Alajos 18. Tomka László 7. Göcz Ignác 8. Lauro József 9. Szabó István 10. Szablás János 11. Gaiter Antal 12. Sey József 20. Vészits András 21. Krengel János 22. Ordódy Lajos 23. Rákótzy Mihály 19. Hajmásy Mihály 13. Nagy Dániel 14. Beke Pál 24. Schauroth György A fiatalságán túl érdekessége e tisztikarnak, hogy - a megyék többségétől eltérően - kivétel nélkül köznemesek töltik be a vezető posztokat a felkelő csapatoknál. Magyarázatul a felkelési törvényhez kell ismét visszanyúlnunk, mely szerint a több megyében is birtokosok maguk választhatják meg, hogy hol kívánnak inszurgálni. Persze az is bizonyosra vehető, hogy például egy herceg rangjához méltatlan lett volna egy - beosztott - század kapitányaként hadba vonulni. (Nem tekinthető véletlennek például, hogy Batthyány Fülöp herceg Vas megyében, a lovasezred élén vett részt a felkelésben.) Az altisztek többsége az uradalmi tisztségviselők sorából került ki és csupán a káplárok közé sikerült a - számszerűleg túlsúlyban lévő - szentkirályi kurialisták közül kettőnek, Nagy Daninak és Beke Pálnak bekerülnie. Ugyancsak e közgyűlés határozott arról is, hogy a felkelteknek - immár többször is sürgetett - tabellája a Nádor Ispány Úrnak meg küldettni fog, azon hozzá adással... hogy abban a nemes felkelők nevezett szerént meg ne jegyeztessenek". E már-már komikus óvintézkedés után határozat született a külön felkelési pénztár felállításáról és a felkelők számára szükséges lovak beszerzéséről. A lovak elhelyezésére a pécsváradi kaszárnyát, istállót szemelték ki, Jeszenszky Imre fő- és Knapp Ferdinánd alhadnagyra bízva az átvétel és ellátás megszervezését. Egyidejűleg a katonai biztosoknak meghagyták, hogy ,,... a kívántató ló portziókat a Tiszt uraknak nyugtatói ímellett költsönözzék, melyekis annak üdéjében akár pénzét, akár pediglen természetül visza pótoltatni fognak".

77 A főadószedőnek, Barthos Józsefnek ugyancsak ekkor hagyták meg, hogy a megyei pénztárak valamelyikéből (házi-, illetve hadipénztár) a felkelők ruházatára előlegezzen meg 32 ezer forintot és bocsássa azt a beszerzéssel megbízott Bésán Gábor táblabíró rendelkezésére. Bésán budai küldetéséről értesítették a nádort és közbenjárását kérték a fegyverek beszerzéséhez. A második mustra napjául május 15-ét, helyéül Pécset jelölték meg; a lovakat ajánlókat ígéretük teljesítésére, a város tanácsát pedig a lovak elhelyezésének biztosítására szólították fel. Végezetül a Felkelési Választmánynak meghagyták, hogy „. , . egy trombitást és egy kovácsot mindenképpen alkalmatossakat meg szerezni iparkogyon . . .". Petróczy Lászlót a szomszédos Somogy vármegye kapitány auditorrá nevezte ki, új beosztását Baranya helybenhagyta, s helyére főhadnagynak Mihálovics Lajost nevezte ki, alhadnaggyá Spies György lépett elő, Kisfaludi József pedig a második strázsamester lett. Petróczy távoztával tehát - még a 2. szemle előtt - eképpen módosult a felkelők tisztikara. A nádor április 27-i leiratában rendelkezik a 2. mustra mielőbbi lebonyolításáról, továbbá az egyçégek útbaindí'wsáról Győrt és Keszthelyt jelölve meg a felkelők gyülekezési helyéül. A megye válaszában a május eleji kiindulást lehetet77 BML Kgy.jkv. 1809. 299.