Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

lennek tartja, hisz a napokban várják Bésán Gábor érkezését a ruházattal és egyéb felszereléssel. A főadószedőnek ugyanakkor meghagyták, hogy az esedékes (2 havi) subsidionalis pénzeket a Budán felállított „Coneurrentialis Cassába" haladéktalanul juttassa el. Közvetlenül a nádort követően a ,,Feldmarsal Leutenant és Districtualis Generalis Úr" (Ott Károly báró altárbornagy) is jelentkezett, kérve a megyét, hogy a 2. mustra idejéről és helyéről tudósítsa őt.

78 A tisztikar átszervezése nem maradt visszhangtalanul, a tisztek ui. Kisfaludy helyett Körmendi Józsefet szerették volna a strázsamesteri poszton látni. Érveiket, hogy Körmendi reguláris tisztként is szolgált és az utóbbi felkelések mindegyikében rész vett, a megye nem méltányolta. A május 8-án tartott közgyűlésen - főispáni közbenjárásra - elfogadták, hogy Pápai János budai szűcs-céhmester a megyei felkelők számára beszerzett 196 mentét beprémezi és béleli, 12 forintos egységáron. A szükséges szőrtarisznyákat pedig pécsi mestereknél rendelték meg, 15 garasért darabját, május 16-i határidővel. Ekkor tették közzé a nádor utasítását, mely szerint ,,. . . a vármegye felkelt nemesei Nemes Somogy vármegyeiekhez kaptsoltatni fognak". A főispán május 10-én Budán kelt leveléből szerzett a megye tudomást arról, hogy „. . . a mely hadi és ruházatbéli eszközöket Budán meg szerezni lehett, azokat már a Dunán hajóban le utasította . . .". A hadiesemények váratlan alakulása és a nádor sürgetései erélyesebb, hathatósabb cselekvésre ösztönözték a főispánt és a megyét is. A szükséges felszerelés jelentős részét - Budán és helyben - beszerezték. A lovak mustrája május 5-től Pécsváradon, a 2. ún. hadi szemle pedig — a nádor által kijelölt időpontban — május 13-án, Pécsett zajlott le. A kerületi parancsok megbízásából szemléző báró Mecséry Dániel altábornagy

79 értékelése így hangzott: ,,.. . ámbár még a Nemes feli kelteknek ki szállításához számos készületek szemlátomást meg kévántatnak, örömmel tapasztaltam még is, mind a legénységre mind a lovakra nézve Tekintetes Nemes Vármegyénk illy rövid idő alatt tett készületeit, ezért is tellyes reménységgem vagyon, hogy a megyebeli, feli keltek folyó holnapnak 25-ik napjával telylyességgel el készülve kiviethetnek."

80 A minősítésén túl a generális úgy rendelkezett, hogy e hónap 27-én a baranyai felkelők Kaposváron csatlakozzanak a somogyi lovassághoz. A főtisztek két hónapi fizetésüket kapják meg előre, s ezen felül egy-egy szolgálati ló is illeti őket. A mustra napjától a felkelők és lovaik egyöntetűen a Felkelési Pénztárból kapják zsoldjukat, illetve ellátmányukat. Az előírás szerint a lovasság zsoldja így alakult: ezredes kapitány 223 forint 16 1/8 kr, ezredes főhadnagy 169 forint 29 7/8 kr, főstrázsamester 134 forint 44 kr, elsőkapitány 109 forint 59 kr, másodkapitány 83 forint 1 kr, főhadnagy 59 forint 9 kr, alhadnagy 51 forint 34 4/8 kr (havonta), az őrmester 58, a káplár 34, a közlegény pedig 16 krajcárt kapott naponta.

81 78 BML Kgy.i. 790/1809. 70 Mecséry Dániel altábornagy (1759-1823) Vas megyei középnemesi család sarja, 1778ban őrmester, 41 éves korában már vezérőrnagy, a Mária Terézia Rend középkeresztese, 1809-ben — Ott Károly báró altábornagy halála után — a nemesi felkelés dunántúli kerületi parancsnoka. Nem tévesztendő össze fivérével, Jánossal, akivel egyszerre kapta meg a magyar báróságot. (1806. okt. 29.) R. Kiss (i. m. I. 65.) és Veress (i. m. 32.) sajnálatos módon összekeveri személyüket és Jánost szerepelteti kerületi parancsnokként. M. D. önéletrajza (HK, 1924. 133-160., ill. 298-323.) igazolja állításunkat. 80 BML Kgy.i. 835/1809. 81 R. Kiss: i. m. I. 46.