Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

a fontosabb mozzanatokat és az előadások szövegét. A VI. Pécsi Vándorgyűlés „Munkálatai"-t Hölbling Miksa szerkesztette. Nogy hely- és tudománytörténeti jelentőséggel bírnak a Vándorgyűlések alkalmából, illetve tiszteletére megjelentetett tanulmányok, monográfiák. Pécsi vonatkozásban kiemelkedően értékes Hö/b//ng Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata c. munkája, melyben leírja a megye földrajzát, növény- és állatvilágát, népességét, településeit, művelődési és egészségügyi viszonyait. Ugyancsak fontos forrásmunka Haas Mihály: Baranya földirati, Statistical és történeti tekintetben c. könyve, mellyel - mint a belső címlapon olvasható - „a Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik" Scitovszky János pécsi püspök a VI. Vándorgyűlés elnöke. Ebben Baranya földrajzán, mezőgazdaságán, iparán és történetén kívül részletesen leírja a megye nevezetesebb helyeit. A Vándorgyűlések határainkon túlmutató jelentőségét bizonyítja, hogy pl. a pécsi tanácskozásról a lipcsei Illustrierte Zeitung hosszú, képes beszámolót közölt. A Vándorgyűlések numizmatikai vonatkozása, hogy a résztvevők számára vert érmékből világviszonylatban is jelentős nagyságú és szépségű sorozat született. Az első emlékérmet a III. besztercebányai (1842), míg az utolsót a XXIII. buziás— temesvári (1886) Vándorgyűléseken adták ki. Az 1894-es pécsi Vándorgyűlésen az eddig megszokott emlékérem már nem jelent meg, de a résztvevők a bányalátogatás alkalmával nagy, öntöttvas érmet kaptak ajándékba. A különböző változatokkai (bronz, ezüst, ón, aranyozott, ezüstözött bronz stb.) együtt összesen 55 darab emlékérmet adtak ki. A sorozatot bővíti és színesíti a későbbiekben alapított A arany jutalomérem (Kovács József, Chyzer Kornél, Bene F. - Bugát P. és Tóth Lajos emlékére), melyekből azonban csak az első három valósult meg (45). 1866-tól kezdve - anyagi okok miatt - csak jelvényeket kaptak a résztvevők. Az éremsorozat jelentőségét mutatja, hogy számos közlemény foglalkozik részletes leírásával és méltatásával (2. 8, 9, 25, 38, 44, 45). Az első pécsi vonatkozású orvosi érmet, az 1845-ös Vándorgyűlés emlékérmét - amely ezüst, bronz, ezüstözött és aranyozott bronz változatban készült — Boehm Josef Daniel Bécsben élő hazánkfia tervezte. (Û készítette az 1843-as temesvári, valamint a pécsit követő négy Vándorgyűlés érmét is). Az érem mellé az alábbi leírást mellékelték: „Előlapi körirata:" Sz. kir. Pécs városa a kebelében 1845. aug. 11. egybegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak. Képverete: A természetet ábrázoló Cybele anyaistennő, kőfalkoronával ékesített fővel nyugalmasan lépdelő oroszlánon, mint hatalmas erőn félszak ülve, az anyagi birodalmat éltető nap és hold között: jobbjában dárda, fölemelt baljában dob, zajosan tartatni szokott tiszteletének jeléül; az oroszlán talapján /. D. Boehm F. Aláirata: keresve lel. Háti api képverete: A mostani pécsi egyház, következő aláírattál: székesegyház." (49). (2., 3. ábra). Megjegyzendő, hogy Cybele a görög mitológiában a termékenység anyaistennője és esetenként bika hátán ülve is szokták ábrázolni. A hátlapon a Székesegyház a XIX. század elején, Pollack Mihály tervei alapján történt átépítés utáni formájában látható. A Vándorgyűlések sora az 1847-es soproni összejövetel után a szabadságharc és a Bach-korszak miatt 16 évre megszakadt. A IX. Vándorgyűlés 1863-ban Pesten ült össze. Ezt követően rendszeresen - legfeljebb 1-1 év kihagyással - megtartották az üléseket 1882-ig, amikor koleraveszély miatt újabb 4 év szünet következett. A második pécsi, összességében a XXVII. Vándorgyűlésre 1894. július 2-6. között