Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

Winkler alapította kaposvári kórház Mikor Gödrén azt tapasztalta, hogy ,,sok gyermek éppen azért halt meg nagy kínok közepette, mivel nem volt a faluban orvos, akik, ha orvosságot kaptak volna, meggyógyultak volna, népe nevében a földesúrnőhöz fordult segítségért". Kérte, siessen a lakosság segítségére, hogy „chirargus"-orvos kerüljön a faluba. A grófnő évi 40 forintot szánt e célra, de kikötötte, valóban alkalmas embert kell keresniök és ennek egy éven belül Budán vizsgát kell tennie.

47 A nép anyagi erősítése volt a célja azzal is, hogy igyekezett takarékosságra szoktatni, a túlságosan költséges lakodalmaktól visszartartani, ruházatban való egyszerűségre nevelni híveit. E törekvésében nem terjeszkedik ki a részletekre, így nem tudjuk, eredményes volt-e a törekvése.

48 Emberszeretetét azonban leginkább azokkal az áldozatokkal bizonyította, amelyeket a bonyhádi és a kaposvári „kórház" létrehozása érdekében vállalt.

49 A kórház szót természetesen nem a mai értelemben kell vennünk, noha a bonyhádi házban két orvosnak nevét is megörökítette. A kórház „ispotályt, ispitát-aggokbetegek menhelyét" jelenti, bizonyos kezdetleges mértékben azt a szerepet töltötte be, amit a mai szociális otthonok. Közvetlenül mi késztette Winklert ezek megépí47 Uo. 83. o., 48 Uo. 91. és 182. o. 49 A kaposvári „betegek menhelyéről" említést tesz Csorba József: Somogy megye ismertetése c, 1857-ben kiadott könyv 111. oldalán. - Hoss József i. m. 132-133. oldalán. Franki József dr.: Somogyi orvostörténeti szemle c. kiadványban az 55-57. oldalán. Hoss könyvében az 53. képmelléklet mutatja be a házat.