Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - GALAMBOS FERENC: Winkler Mihály a „közjó" előmozdítója a XVIII. században

tésére és dotálására? Maga adja meg a választ a kaposvári ispita alapító levelében, melynek kelte 1797. november 3.: „... Mikor 15 éwef ezelőtt bonyhádi plébános voltam, gyakran hívtak elhagyott szegény betegek papi ellátására. E betegeket nemegyszer csűrökben, elhagyott isáliókban találtam nyomorban és piszokban, ahol a nélkülözésektől és hidegtől nemsokára elpusztultak. Az ezekhez hasonlók sorsán akartam segíteni és szegényházat-kórházat építettem, meg alapítvánnyal láttam el."

50 Lehet, hogy a bonyhádi zsidóság példája is hatott rá.

51 Ugyanis egy prédikációban, amelyet a ház elkészülte és a szegények bevonulása után érdekükben mondott, hivatkozik a zsidókra is: „A helybeli zsidók szegényeik számára kórházat (Spital) létesítettek. Gondoskodnak is róluk. De nemcsak a helybeliekről, hanem az idegenekről is. Pedig a zsidók közül egy sem rendelkezik saját háztulajdonnal. Mind házbérben laknak. Ennek ellenére szegényeik számára még külön is béreltek egy házat, a bért közösen fizetik. Figyelemreméltó, hogy a támogatás könnyebb megvalósítása érdekében társulatot szerveztek és önmegadóztatással hozzák össze menhelyük fönntartására a szükséges pénzt. Ha meghal egy ottlakó szegény, közköltségen temetik el. Ha idegen a beteg és fölgyógyul, útiköltséggel is ellátják, hogy tovább mehessen és másutt próbáljon szerencsét."

52 A kórháznak 1786-tól orvosa is volt: Wittner Péter. A budai egyetemen végezte tanulmányait. A kórházban lakott, a betegek ellátásáért évi 50 forint volt a fizetése. 1788-ban Walter József váltotta őt fel. Ez is a kórházban lakott.

53 Bonyhádi szegényháza nagyon szívéhez nőtt Winklernek; Bonyhádról való távozásakor így búcsúzik tőle: „Vedd védelmébe istenem a kórházat is... mert a szegényekben Téged tisztellek Krisztusom, az éhezőkben Neked adok enni, a ruhátlanokban Téged öltöztetlek. Lágyítsd meg a bonyhádiak szívét, hogy amikor a szegények ajtajuknál kenyérért nyújtják ki kezüket, adjanak nekik .. .'

,54 A kaposvári ispitáját 1797-ben alapította, de csak 1807-ben sikerült befejeznie. A szükséges telket Vály János közvetítésével Esterházy hercegtől kapta. Mit jelentett tíz évig ennek a szociális létesíménynek létrehozása, csak akkor látnánk, ha a rávonatkozó írásos dokumentumokat együtt olvasnánk el. Mivel egész Somogy megyében nem volt akkor még hasonló intézet, nagyon is érdemes lenne az egész szöveg közzététele: akkor tűnnék ki, mit tett az ágyban fekvő aggastyán e megyéért. „Ámbár nehézségek nálam egyáltalán nem jelentenek újságot: bármit kezdeményeztem ..., míg csak 600 nehézséget le nem győztem, nem tudtam célomat elérni." 1807. decemberében költözött be az első öt szegény. Kiket vettek föl e menhelyre és milyen volt ott az élet? 50 Gödrei pl. tört. 108. o. 51 Az 1785. év februárjában végzett ház- és lakosság-összeírás szerint Bonyhádon 684 zsidó személy élt. Lásd az összeírásról szóló följegyzést e közleményben. 52 Bonyhádi pl. tört. 46. o. 53 Uo. 73. é 8. o. A bonyhádi ispita épülete még ma is áll. Műemlék. 54 Uo. 86. o.