Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

Leányotthon. Ebben a különböző középiskolákon kívül a tanítónőképzőnek is 5 férőhelyet biztosítanak. 1948. február 4-én hivatalosan nem, de egy minisztériumi vezető tisztviselő magánleveléből értesülnek, hogy a nevelőképzés reformja folyamatban van és nevelőképző főiskolákat fognak felállítani az eddigi képző, akadémia, ill. polgári iskolai tanárképző helyett. Ezért figyelmeztet, hogy gazdasági okokból egyelőre ne fejlesszék a gyakorló iskola felső tagozatát, de az alsó tagozat részben osztott legyen.

72 A gyakorlati képzésre vegyék igénybe a rend által fenntartott ált. iskola felső tagozatát. Közben a tanítónőképzőben bevezetik az iskolán kívüli közművelődési munkára való felkészítés oktatását is. A tanító-, illetve pedagógusképzés reformjával kapcsolatban egy értekezleten nyomatékkal rámutatnak arra, hogy az ált. iskola alsó tagozatában - tehát a szorosabb értelemben vett tanító területen a testi és szellemi alkalmasság vizsgálatára nagyobb súly kell fektetni. Az énekzene, színek ismerete, hallás- és színérzék hiányában a felső tagozatban még lehet valaki jó tanár, de az alsó tagozatban alkalmatlan a munkára. A VKM is 1947. június 19-én kelt rendeletében felhívja az iskolát, hogy a testnevelő tanárok vegyenek részt az énekoktatói továbbképzéseken. „A tornagyakorlatokhoz alkalmazott muzsika ne legyen ellentétben az évközben tanultak szellemével, annak eredményeit ne rontsa el, sőt ügyesen használja fel főleg a népi játékok, népi táncok tanításában." 1947. augusztus ő-án kelt rendeletével a VKM felhívja a tanítónőképző igazgatóját, hogy a gyakorló iskolában csak gyakorló iskolai tanítói szakképesítéssel rendelkező tanító taníthat, és ha ezt eddig nem szerezték meg, legkésőbb 1947. december 1-jéig le kell tenni a vizsgát. Erre a célra a budapesti áll. tanítóképző gyakorló iskoláját jelöli ki a miniszter. A zárda gyakorló iskolájának tanítónői már rendelkeztek ezzel a képesítéssel. Egyébként ez a vizsgálat gyakorlati és elméleti részből állott. Minden jelölt négy félórás tanítást tartott. A tanítások tételeit 48 órával a tanítást megelőzően a vizsgáló bizottság elnöke adta ki. A jelölt minden tanításáról tetszés szerinti terjedelemben vázlatot készített, melyet a tanítás megkezdése előtt a bizottságnak bemutatott. Megvizsgálandó volt a jelölt rajzkészsége (szerkezeti, illusztráló rajzolás), a kézimunkában való jártassága, énekhangja és az, hogy milyen módon tud elemi iskolában előforduló dalokat valamely hangszeren {zongora, harmónium, hegedű) kísérni. A vizsgálat elméiéi részében a jelölt megindokolta nevelési és tanítási eljárásait és felelnie kellett azokra a kérdésekre, melyeket a bizottság tagjai hozzá a népiskolai és ált. iskolai tantervi anyaga és utasítása, a módszeres eljárás története és jelenleg alkalmazott formája, végül a magyar népiskolai tan- és vezérkönyvi irodalom körében intéztek. (A gyakorló iskolai tanítóktól megkövetelt ismeretanyag mutatja azok magas pedagógiai készültségét, mely a későbbiekben kevésbé értékelt helyzetbe került.) 1948 júniusában - az államosítás előtt egy hónappal - 55 jelölt tesz tanítónői képesítő vizsgát, majd ezt követően június 14-én tartják a záró értekezletet, amelyen még mindig reménykedő hangulatban tervezik a következő tanévet. A leánylíceum és tanítónőképző tanárainak névsora ekkor a következő: Rónaky M. Jolánta igazgató, Bizse Jánosné Zs. Kovács Diana világi óraadó tanár, dr. Bodosy Mihólyné Végh Erzsébet világi áll. testnevelő tanár, Garam Melánia világi áll. tanítóképző intézeti tanár, Halász Béla világi tk. tanár, Ispánky Emília világi tk. tanár, dr. Kovács János önálló hitoktató, Kozma M. Gertrud tk. tanár, Magyarka M. Kinga tk. tanár, Major M. Alexia tk. tanár, Major M. Franciska tk. tanár, Maróti M. Asszumpta tk. tanár, Pap M. Teréz tk. tanár, Pollich Mária világi áll. gimn. tanár, özv. Szaich Ernőné világi óraadó tanár, gazd, isk. ta72 Beresztóczy Miklós miniszteri osztályfőnök levele.