Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

tisztelet, részvét, megbecsülés érzésével jutalmazza a háború halottait és a háború legnagyobb áldozathozóit, a rokkantakat, a hadiárvákat és azokat, akik legközelebbi hozzátartozóikat veszítették el", akik „a céltalan küzdelemben a legtöbbet veszítettek".

68 1946-tól kezdve az erősödő kultúrharc következtében a VKM 1946. július 22-én kelt rendeletében felhívja az igazgatót, „amennyiben valamelyik iskolát támadás vagy razziaszerű vizsgálat érné, azt a körülményt... a Tankerületi Főigazgatónak jelentse".

69 Különösen megerősödik a katolikus iskolákban folyó nevelés ellen pol. gyűléseken, újságokban, divatos plakátújságokon a támadás a Budapesten, az akkori Oktogonon lezajlott és provokációnak bizonyult lövöldözés után, amelyet követően szovjet követelésre hivatkozva a belügyminiszter minden katolikus ifjúsági szervezetet egyéb szervezetekkel (pl. a Cserkész Szövetséggel) együtt feloszlat rendeletileg. Az akkori ún. államvédelmi szervezet minden iskolai megmozdulást fasiszta szervezkedésnek igyekszik feltüntetni, illetve abban az akkori divatos szóhasználattal „a klerikális reakció" aknamunkáját látja. Nehezíti a helyzetet, hogy gyakran hangadó és hivatalos személyek is a „népharag" és „népítélet" formájában való eljárásra buzdítanak. (Ennek következménye többek között a pécsi ciszterci rendház „ostroma" 1946. február 20-án.) Ezideig a népiskolai tanítói oklevelek illetékmentesek voltak. 1947. március 13-án kelt iratában a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság közli a VKM rendeletét, amely szerint ezt az illetékmentességet a pénzügyminiszter a továbbiakban nem engedélyezi. „Kultúrpolitikánk egyik igen fontos eredményét a jövőben abban kell látnom, hogy a szegénysorsú tanulók minden iskolafajban egyformán tanulhassanak, és így a tanítóképző ne lehessen a szegény nép gyermekeinek gyűjtőhelye. Ez a felfogás tükröződik a pénzügyminiszter úr elutasító válaszában" - közli a VKM rendelete. A diákönkormányzat régi pedagógiai kísérlet, amely Pécsett a jezsuiták Piusgimnáziumában „Pius-állam" formájában működött.

70 Ilyen önkormányzat a zárda iskoláiban eddig nem volt. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság 1947. október 30-án kelt rendelete szerint „bizonyos körülmények szükségessé tették, hogy a diákságnak korszerű nevelése végett az önkormányzatokat hivatalosan bevezessük". Leszögezi azonban, hogy fogadalomtétel az ilyen önkormányzati szervekben ne legyen, mert ez egyeseknél „téves lelkiismeret kialakulását vonhatja maga után". (Ez az önkormányzat az államosítás előtt már nem alakul ki, illetve az állandó „fasiszta szervezkedés" gyanúja miatt már ki sem alakulhatott.)

71 A képző internátusa zsúfolt és így - különösen az újonnan megállapított határokon túlról menekülő tanulók elhelyezése nagyon nagy nehézségekbe ütközik. A VKM 1947-ben Pécsett is megszervezi a kisiskolákban tanító pedagógusok gyermekei részére a már régebben tervezett internátust. Ebből a célból megszerzi a Bercsényi u. 3. szám alatti épületet, ahol Arató Piroska áll. tanítónő vezetése mellett megkezdi működését az Áll. Tanítói Internátusok Alapja által létesített Pécsi Állami Tanítói 68 Ezt az állásfoglalást akkor még a minisztérium is magáévá teszi. Pécsett ugyanakkor egyes hangadó elemek, amelyek még az I. világháborús emléktáblákat is leverték, a II. világháborúban részt vett - esetleg hadifogságba került - katonákat csak fasiszta gyilkosoknak nevezték. (Tanker, főigazgató 111/1946-47. sz. rendelet.) 69 Katolikus Tanügyi Főigazgató 1946. július 22. 70 A „Pius ál!am"-ról részletesen a Jézus Társaság pécsi Pius Gimnáziumának jelentése 1947-ben. Ez a diákönkormányzati mozgalom aztán a sajtóban gyakran publikált, ún. „diákösszeesküvések" vádja miatt nem tud kibontakozni. Az államosítással ezek megszűnnek. 71 Katolikus Tanügyi Főigazgató 1947. október 30.