Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

levele, amelyben francia apácák befogadása tárgyában a legnagyobb óvatosságra int, mivel ,,az okok, amelyek engem arra bírtak, hogy Nagyontisztelendóségedet idegen apácák befogadásától óvjam, nem szűntek meg".

15 (Menekültek befogadásának kérdése majd 1944 tavaszán merül újra fel, de már sokkal pozitívabb formában.) A franciaországi események éveken keresztül visszatérő problémát okoznak. 1908. november 30-án Proisse de Mattaincourt (Vosges)-ből kelt latin nyelvű levélből értesülünk, hogy a rendalapító sírja is veszélyben van. A rend 20 tagjának engedélyezték az ottmaradást, a többieknek menekülni kellett. Magyarországra jöttek, ahol Törökbálinton telepedtek le, és ott szerveztek iskolát. A levélíró szavai szerint: „Üldöztetést szenvedünk és szorongunk. Gonosz emberek kezébe jutottunk, kik bennünket, mint valami rablók - amint ti is tudjátok - mindenünkből kifosztottak." (Ugyanebben az időben állítják fel Pécsett - a napóleoni háború során itt eltemetett francia katonák emlékére — az ún. Francia emléket, amely felavatása nagy ünnepségekkel történik. De a felavatáson a zárda diákjai, a közéletben vezető szerepet játszó pécsi ciszterci gimnázium tanáraival és diákjaival együtt nem vesznek részt testületileg, mert — ahogy a ciszterci História Domusban olvasható — „nem tartottuk a betegségben véletlenül itt elhalt francia katonák bizonytalan fekvőhelyének szoborral való megjelölését oly momentumnak, amely az intézet részvételét indokolta volna".) Ugyanakkor valamennyi iskola — így a tanítónőképző diákjai is — testületileg vesznek részt a Kossuth-szobor leleplezésén.

16 A zárda épülettömbje az iskolák fejlődése következtében mindinkább szűk lesz, és így szükségessé válik annak bővítése. A püspök és a káptalan anyagi támogatásával egy újabb szárnyat építenek hozzá, amelybe egyelőre a felsőbb leányiskola osztályait helyezik el. így a tanítónőképző részére a régebbi (a főbejárattal rendelkező) épületből több helyiség jut.

17 A rendi szabályzat szerint valamennyi rendház önálló egység, tehát egyikből a másikba való áthelyezésre lehetőség nincs (szemben a férfi szerzetesrendekkel), így érthető, hogy 1909-ben a pozsonyi rendházból német nyelvű levélben segítséget kér, mert az ottani iskolájuknak feltétlenül szüksége lenne egy tanítónőre. Mivel a pécsi rendház első tagjai a pozsonyi rendházból jöttek Pécsre, ezt a segítséget meg is adták. (Szeptember 14-én a reggel 8 órai gyorsvonattal indult el egy szerzetesnő Pozsonyba, ahova azonban a vonat késése miatt csak este 8 órakor érkezett meg (pedig már 6 órára ott kellett volna lennie) - írja a ház történetírója kissé felháborodva a nehézkes közlekedésen.

18 1907-ig a tanítónőképző a zárda egyetlen középfokú iskolája (a polgári leányiskola mellett). így nagy jelentősége lesz a továbbiakban annak a ténynek, hogy Zichy Gyula anyagi támogatásával is 1907-ben megnyitják az ún. felsőbb leányiskolát. Ennek igazgatásával a püspök Bitter Illés ciszterci gimnáziumi igazgatót kéri fel, és több ciszterci tanár is tanít benne.

19 Ez a leányiskola alakul aztán 1916-ban leánygimnáziummá, amely iskola ettől kezdve felzárkózik a többi pécsi gimnázium mellé a tanárok képzettsége szempontjából. Társadalmi hatása és szerepe természetesen jóval kisebb ezekénél. A leánygimnázium kiépülése újabb 15 Uo. 1903. március 19. 16 BML História Domus Ciszt. (Kézirat) 1908. 17 Évkönyv, 1908. március. 18 Uo. 1909. szeptember. 19 Uo. 1907. szeptember.