Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

épületproblémákat fog felvetni, amely aztán 1924-ben oldódik meg. 1911. február 18-án az egyházmegyei főtanfelügyelő közli, hogy az állami tanterv értelmében a tanítóképző intézet I. és II. éves növendékei köteleztetnek a hegedű tanulására. Mivel ezt a püspöki kar is helyesli, kéri, hogy az iskolában is a hegedűtanítást vezessék be. Egyben felhívja az igazgatót, hogy a szegény, nehéz anyagi helyzetű tanulóknak tegyék lehetővé, hogy a hegedű és zongora gyakorlását az intézetben folytathassák. Mivel az intézetnek hegedűje nincs, de több zongorával rendelkezik, ismételten kérik annak megengedését, hogy — amennyiben hegedű gyakorlásra lehetőség nincs, azt mellőzve csak zongorát tanuljanak a jelöltek. Ehhez a püspök hozzá is járul. (A képző használatában lesz az a zongora is, amelyen Liszt Ferenc hangversenyezett Pécsett 1846-ban.)

20 Az egyházmegyei fótanfelügyelő megállapítja, hogy a leánytanulók nevelésének egyik igen fontos tárgya a rajz és a kézimunka. Nyomatékkal felhívja a figyelmet arra, hogy a tanítónőképző tanulói is ezt fokozottan gyakorolják (amely munkát egyébként már a polgári iskolában el kell kezdeni). „Legyen szíves szigorúan ellenőriztetni a prefectákkol, hogy a növendékek alapos oktatást nyerjenek ebben a tárgyban — főleg, hogy leány ki ne kerüljön az intézetből, ki egy kapcasarkot megkötni nem tudna, egy rongyos kötényt kellőleg kijavítani ne tudna" — szögezi le az egyházmegyei főtanfelügyelő.

21 Nagy súlyt helyeznek az idegen nyelvek tanulására is, különösen a bentlakó növendékek részéről. 1911-ben a németországi Mohlsheimből, az ottani Notre Dame zárdából kérnek német, francia és angol nyelvtanításra képesített tanárt. Május 5-én aztán meg is érkezik a budapesti gyorsvonattal a szerzetesnő, „személyére nézve magas, egészséges, jókinézésű alak" - ahogy a főnöknő a püspöknek jelenti. 1911. október 1-jére elkészült a tanítónőképző részén az udvar felőli részen 4 tanterem, és így a tanítás már jobb körülmények között folyik. Igy folyik az élet a zárda falai között a Tanítónőképzőben. Rendszeressé válnak a 10 éves találkozók, amelyek alkalmával általában az összejötteket vendégül látják és egyúttal részükre lelkigyakorlatot tartatnak.

22 Ennek révén is igyekeznek az életbe kikerülő 1914-ig kb. 500 tanítót az iskolához kapcsolni. Az iskolában folyó munka értékelését jelzi az a tény is, hogy 1911-től kezdve - Ziohy püspök személyes közbenjárására - a vallás- és közoktatásügyi miniszter (szokásos jelöléssel VKM) gróf Zichy János, a püspök testvére, a tanítónőképző tanítói részére államsegélyt ad.

23 1914-ben is még június 30-tól július 4-ig lelkigyakorlatot tartanak a megyei tanítónők - legtöbbjük volt tanítványuk - részére. Ennek vezetésére jezsuita atyát kérnek fel, illetve ettől kezdve általában jezsuiták látják el a papi szolgálatot a rendházban, szemben az addigi ciszterci kapcsolattal. (A jezsuitákat Zichy Gyula püspök 1912-toen hozza vissza Pécsre, és építteti meg részükre magánvagyona teljes felhasználásával és a püspöki jövedelemből azt az iskolatömböt, amely a maga korában az ország legmodernebb iskolája volt, és amely ma a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának épületegyüttese.) ünneplik rendalapítójuk emlékét, és készülnek a Lourdes-i eucharisztikus kongresszusra, amikor „mindezen áhítatos cselekmények közepette egy rémes 20 Értesítő, 1911. (A Liszt Ferenc által használt azonosította 1960-ban.) 21 Évkönyv, 1911. szeptember. 22 Uo. 1911. október. 23 Uo. 159 648/1916. VKM számú rendelet. zongorát Csekey István jogászprofesszor