Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

mentesség jellemző volt az akkori tanítóképzőkre, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanítóképzőket általában a szegények iskolájának tekintették.) 1909-ben jelenik meg a VKM rendelete, amely elrendeli, hogy az 1909/10-es tanévtől kezdve be kell vezetni az egészségtan és az életmentés tanítását.

12 Ez a IV. osztályban heti egy órában történik, és ennek keretében tanítani kell a betegségek ismeretét, betegápolást, a fertőző betegségek ismeretét, első segítségnyújtást, az iskolai egészségügyet, közegészségügyet. Igen széles skálában cél elméleti és gyakorlati előkészítés a népiskolai tanító egészségügyi feladataira. Mivel ebben az időben sok faluban a tanító volt az egyetlen tanult ember, ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy a falu szellemi vezetője legyen. Az egészségtan tanítását lehetőleg az iskolaorvosnak kell végeznie. (Ekkor szervezik meg az iskolaorvosi és egészségtanári munkakört, amely külön képesítéshez volt kötve.)

13 Mivel a zárda egész léte a leánygyermekek oktatására épült, illetve azt szolgálta, és — ohogy említettem — valóságos „iskolakombinátot" képezett, a továbbiakban nagyon nehéz élesen különválasztani a tanítónőképzőt a zárda többi iskolája történetétől. Hisz ugyanabban a szerzetesi tanári közösségben, ugyanabban az épületben, gyakran közösen használt helyiségekben folyik a tanítás. így olyan eseményekre is fel kell figyelnünk, amelyek nem kimondottan a tanítónőképzőt, hanem a zárda egészét érintik. A képzőben működő nevelők képesítése is különböző. A gyakorló iskolában működő tanítónőkön kívül általában polgári iskolai képzettségű tanárok vannak. 1906-ban alakul meg a tanítóképző intézeti tanárok képzésének önálló intézménye, az Apponyi kollégium, amely egészen 1949-ig betöltötte ezt a hivatását. Emellett a szerzetes tanárnő képzését is szolgálta a Budapesten megalakult ún. Ward kollégium is. 1889-ben mára tanítóképzőben működő tanároknak külön egyesülete is van: a Magyar Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete, amely folyóirata: Magyar Tanítóképző iskolánk tanári könyvtárában is megtalálható. Emellett is rendszeresen vásárolnak szakmai könyveket és folyóiratokat (magyar és német nyelvűeket), de ezek is természetesen a zárda többi iskolája tanárainak is éppúgy rendelkezésre állanak. Az iskola belső élete így zajlik az első világháborúig. A zárda tanárnői — szemben a Pécsett működő férfiszerzetesekkel - a világtól elzárkózva, nem vesznek részt a városi közéletében. Ugyanakkor pl. a ciszterciek pécsi tagjai - és maga a gimnázium is - jelentős szerepet játszik a város kulturális életében. Az iskolában végzettek 1910-ben jönnek össze az első tízéves képesítői találkozóra június 26án.

14 Ezen a napon tartotta a pécsi egyházmegyei tanítóegyesület évi közgyűlését - amelyen hallgatóként egyébként a IV. évfolyam tanulói is ott voltak - és az erre a közgyűlésre megjelent régi diákjaikat a zárda vendégül látta. Ettől kezdve viszszatérő gyakorlat lesz, hogy az ilyen közgyűlésre összejövő régi tanítványaikat vendégül látva részükre pár napos lelkigyakorlatot tartanak. A nagyvilág eseményeitől igyekeznek távol maradni, de a politikai hullámok a zárda falai közé is ejutnak. A század elején Franciaországban kiéleződik a kultúrharc, a francia szerzetesek „menekülnek" hazánkba is. (1902-ben jelenik meg Franciaországban az ún. szekularizációs törvény, amely igen sok szerzetes rendház működését teszi lehetetlenné, illetve szüntet meg.) Ekkor a pécsi rendház is befogad két ilyen menekült apácát. Hogy ezzel kapcsolatban problémák lehettek, azt jelzi a pécsi püspök 1903. május 19-én kelt és a zárda fónöknőjéhez intézett 12 Évkönyv, 88 692/1909. VKM-rendelet. 13 Évkönyv, 1909 június. 14 Uo. 1909. június 6.