Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - RAJCZI PÉTER: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948

3 óra, a II. osztályban 2 óra, a III. osztályban 2 óra, a IV. osztályban 2 óra. Mértan a II. osztályban 2 óra, a III. osztályban 1 óra, a IV. osztályban 1 óra. Földrajz az J. osztályban 2 óra, a II. osztályban 2 óra. Történelem a III. osztályban 2 óra, a IV. osztályban 2 óra. Alkotmánytan a IV. osztályban 2 óra. Természetrajz a III. osztályban 2 óra, a IV. osztályban 2 óra. Vegytan a III. osztályban 2 óra, a IV. osztályban 2 óra. Háztartástan a IV. osztályban 2 óra. Ének-zene az I. osztályban 4 óra, a II. osztályban 4 óra, a III. osztályban 4 óra, a IV. osztályban 3 óra. Női kézimunka az I. osztályban 3 óra, a II. osztályban 3 óra, a III. osztályban 2 óra, a IV. osztályban 2 óra. Rajz és szépírás az I. osztályban 2+1 (külön rajz és szépírás), a II. osztályban 2+1, a III. osztályban 2+1, a IV. osztályban 1+1. Testgyakorlás I—II. osztályban 1 óra, a III—IV. osztályban 1 óra összevontan.

10 1899. június 5-én kezdődött az első képesítő vizsga írásbeli része.

11 írásbeli képesítőt kellett tenni neveléstanból, német nyelvből, mértanból. szépírásból. A neveléstani dolgozat volt egyúttal a magyar nyelvi dolgozat is. Aki ebből elégtelent kapott akár nyelvi, akár tárgyi szempontból, megbukottnak tekintendő, és szóbeli vizsgára nem bocsátható. A többi írásbeli dolgozatokból kapott legfeljebb két elégtelen osztályzat esetén a jelölt még szóbeli vizsgára volt bocsátható, de a szóbeli vizsgán az illető tantárgyakból „behatóan megvizsgálandók". A szóbeli és gyakorlati vizsga rendjére vonatkozóan előírás, hogy a vizsgálat egy-egy napon 7 óránál hosszabb ideig ne tartson, és ez idő alatt legfeljebb 10 tanuló vizsgázhat. A szóbeli és gyakorlati vizsgálat a következő tantárgyakra terjed ki: Hit- és erkölcstan Neveléstan és neveléstörténet Oktatási módszertan és a népiskolai tanügy szervezete Magyar nyelv és irodalom Hazai és egyetemes történet Hazai alkotmánytan Földrajz Számtan Természetrajz, vegytan Természettan Háztartástan Gyakorlati és elméleti vizsgálat az énekből és zenéből (zongora, esetleg hegedű) Gyakorlati vizsgálat a testgyakorlásból és vezénylésből Gyakorlati női kézimunka. Akik a magyar nyelven kívül más hazai nyelven való tanításra is képesíttetni kívánták magukat, az illető nyelven kötelesek voltak a vizsgálati tárgyak köréből néhány feladatra vállalkozni. (Iskolákban német tanítási nyelvű képesítést kértek rendszeresért, majd 1946-ban lesz egy román nyelvű képesítés.) A vizsga lefolyását az 1868:XXXVIII. tc. részletesen szabályozta, külön figyelmeztetve arra, hogy nagy figyelem fordítandó az alapismeretek biztonságára, összefüggések megértésére, a nemzeti vonatkozásokra és általában a néptanítói hivatásra. A jelöltnek gyakorlati tanítást is kellett végeznie a vizsgáló bizottság elnöke (aki általában a kir. tanfelügyelő) által jóváhagyott, a gyakorló iskola tanítónője által összeállított és a módszertan tanára által láttamozott tételek közül kiválasztott anyagból. A tételt az elnök legalább fél nappal a tanítás megtartása előtt tudatta a jelölttel, ki a próbatanítás vázlatát írásban kidolgozta és a tanítás megkezdése előtt az elnöknek átadta. A gyakorló tanításon a jelölt a gyakorló iskola növendékeinek egy csoportját a vizsgáló bizottság előtt a tanításra kitűzött tárgyból legalább egy negyed óráig, legfeljebb egy fél óráig oktatta. A vizsga alapján az intézet pecsétjével ellátott oklevelet bélyegmentesen állították ki. (Ez a bélyeg10 Uo. 11 Értesítő, 1899 június.