Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

A korabeli szakirodalom is különösen fontosnak tartotta a gazdasági munkásügy igazgatósát a földművelésügyi igazgatáson belül: „Nagy jelentősége sajátszerű hazai viszonyainkban rejlik, a hol népünk foglalkozásában még mindig a mezőgazdaságnak van döntő szerepe, s így az e téren történt igazgatási intézkedések az ország lakosságának közel háromnegyed részére vannak kihatással."

64 A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898:11. tc, melyet a történeti szakirodalmunk csak mint „rabszolgatörvényt" emleget,

65 hozta létre a közigazgatási bizottságok mezőgazdasági munkásügyekben illetékesen eljáró albizottságait. A törvény másodfokú hatóságként jelölte meg az 1879:XXXI. tc. 120. §-a szerint alakítandó közigazgatási bizottsági albizottságokat azokban az ügyekben, amelyek a közigazgatási hatóságok elbírálása alá tartoznak, valamint a 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálásában. A földmívelésügyi miniszter 1898. február 16-án kelt és a Közigazgatási Bizottsághoz március l-jén megérkezett körlevelével

66 megküldte a 2000/1898. FM. számú rendeletét a törvény végrehajtási utasításáról. Ebben részletesen ellátja instrukciókkal a Közigazgatási Bizottságot a Munkásügyi Albizottság megalakításáról.

67 A végrehajtási utasítás szerint a Közigazgatási Bizottság tagjaiból alakítandó meg kétévenként. Négy rendes és négy póttagot kell választani, akik közül kettőkettő felváltva vesz részt az albizottság! üléseken. Az albizottság mindenkori elnöke a Közigazgatási Bizottság elnöke, illetve akadályoztatása esetén a helyettese. Az albizottság jegyzőjét a törvényhatóság jegyzői karából az alispánnak kell kirendelni. Szintén az alispán feladata volt kijelölni azt a személyt, aki az albizottságban az előadói teendőket ellátja. A végrehajtási rendelet előírta, hogy amenynyiben az előadó olyan személy, aki nem tagja a Közigazgatási Bizottságnak, akkor az albizottság ülésén nincs szavazati joga. Az albizottság tagjainak az 1877-.XXII. tc. 7. §-a alapján esküt kell tenniük. A végrehajtási utasítás előírása szerint az albizottságnak havonként, a Közigazgatási Bizottság teljes ülésének napján, vagy oz azt követő napon kell rendes ülést tartania. A Közigazgatási Bizottság jogkörén belül elrendelheti az indokolt szükséghez képest a havonkénti többszöri ülést az albizottság számára. Az elnök viszont köteles az albizottság ülését összehívni haladéktalanul, ha valamely ügynek azonnali felülbírálására szükség van vagy a felek érdekéből, vagy a közérdek kívánja ezt meg. A végrehajtási utasítás szabad kezet ad az albizottság tagjai számára abban, hogy az elnökkel egyetértve állapítsák meg, milyen sorrendben vegyenek részt az üléseken. A földművelésügyi miniszteri körlevél megjegyzi, hogy a másodfokú hatóságul kijelölt albizottságot olyan időpontban alakítsa meg a Közigazgatási Bizott64 Magyar Földművelésügyi igazgatás. Bp. 1913. 698. p. 65 A 64. jegyzetben említett kézikönyv a munkásügy igazgatásának fontosságát abban is látja, hogy a „közigazgatás ide vonatkozó tennivalói a hazai munkásnép mívelésének emelésére, anyagi jólétének növelésére, gazdasági és társadalmi helyzetének megerősítésére irányulnak s így nemcsak az érdekeltek egyéni szempontjából, hanem nemzeti, társadalmi és közgazdasági tekintetből is jelentőséggel bírnak." (698. p.) 66 1417. (VII. 4.) 1898. FM. ein. (608/1898. kb.) 67 Uo. 2. §.