Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

ság, hogy működését kellő időben meg tudja kezdeni. (A törvény hatálybalépésének időpontja 1898. március 1.) Baranyavármegye Közigazgatási Bizottsága 1898. március 8-i ülésén alakította meg a Munkásügyi Albizottságot.

68 Rendes tagoknak Hinka Lászlót, iágits Józsefet, Koszits Szilárdat, Simonfay Jánost, póttagoknak Benkő Gyulát, id. Jeszenszky Ferencet, Driesz Lajost, Stajevits Jánost választotta meg. Jeszenszky Ferenc kivételével a megválasztottak rögtön le is tették az előírt esküt. A Közigazgatási Bizottság az alispán feladatává tette az albizottság számára az előadó és a jegyző személyének kijelölését. A plenáris ülés kimondta, hogy az albizottság havonként, a Közigazgatási Bizottság teljes ülésének napján tartja az eléje tartozó ügyek feletti döntéseket. Amennyiben pedig szükségesnek mutatkozik többszöri ülés tartása, az albizottságnak ezt meg kell indokolnia a Közigazgatási Bizottság számára. Végezetül a plenáris ülés az albizottság tagjaira bízta annak eldöntését, hogy az albizottsági ütéseken milyen sorrendben vesznek részt. 1898. április l-jén az alispán értesítette a Közigazgatási Bizottságot, hogy a március 8-i ülésen hozott határozatnak megfelelően kijelölte a Munkásügyi Albizottság jegyzőjét, Szivér István III. aljegyző személyében, valamint az előadói teendők elvégzéséve! Orbán Márton közigazgatási gyakornokot bízta meg.

69 A Munkásügyi Albizottság első ülését 1898. május 10-én tartotta. Felolvasták a Közigazgatási Bizottság március 8-i, az albizottságra vonatkozó határozatát. Ezt határozatilag módosítva vették tudomásul: „... az albizottság üléseinek bizonyos meghatározott napokon megtartását mellőzi, s üléseit a beérkezett ügydarabok számához képest azok beérkezte után lehetőleg azonnal megtartja, valamint nem állapítja meg előre azt sem, mily sorrendben hívassanak be a bizottság tagjai - hanem eziránt is esetről esetre fog intézkedni."

70 A Munkásügyi Albizottság fennállása alatt (1898-1907) összesen 38 ülést tartott és 59 ügyet intézett el. A legtöbb ülést 1898-ban és 1907-ben tartotta, ahol 14, illetve 8 ügyet tárgyaltak meg. A legkevesebb feladata 1899-ben és 1900-ban volt, amikor is 1-1 ülést tartottak és 1, illetve 2 ügy felett kellett dönteniük. A 38 ülés során 16 esetben az alispán töltötte be az elnöki tisztet a főispán helyett. Egy esetben pedig, 1906. október 9-én, a később megérkező főispán átvette tőle az ülés irányítását. Az albizottság a végrehajtási utasításnak megfelelően az elnökön kívül kéttagú összetételben hozta meg határozatait. Kivétel azonban ezen a téren is akadt. 1903. szeptember 9-én, 1907. január 7-én hármas összetételben ültek össze. 1905. március 14-én, 1907. március 12-én, május 14-én és június 11-én négy tagból állt az albizottság összetétele. Általában vegyesen szerepeltek az üléseken a rendes és a póttagok. Azonban olyan esetek is előfordultak, többször is, amikor csak rendes tagok, vagy csak póttagok közül került ki az éppen esedékes albizottsági ülés összetétele. Az idők folyamán a törvények más foglalkozási ágakban tevékenykedő munkásokat is az albizottság hatáskörébe utaltak: az 1899-.XLI. tc. 36. §-a a vízimunkálatoknál, az út- és vasútépítéseknél foglalkoztatott munkásokat és napszámosokat, az 1899 :XLfI. tc. 18. §-a a gazdasági munkavállalkozók és munkásaik közt a 100 68 170/1898. kb. jkv. 69 608/1898. kb. 70 1/1898. 'Munkásügyi Albizottság jegyzőkönyve (a továbbiakban: MAIb. jkv.)