Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

3 korona leírását rendelte el 1901. február 12-én a Fellebbviteli Küldöttség, ,,bebizonyítottnak vévén, hogy csak a kézi minimummal róható meg."

49 Az erdőőrök személyükre nézve mentesek voltak az útodó fizetése alól. Azonban abban az esetben, ha állami adót kellett fizetniük, akkor ennek arányában az útadót is kivetették rájuk. A Fellebbviteli Küldöttség az ilyen útadó kivetések ügyében a hozzá fellebbezett ügyeket minden esetben elutasította. Példának két esetet mutatnánk be. 1900. december 11-én tárgyalták Szabó Mihály zobákpusztai lakos, a pécsi püspöki uradalom erdőőrének fellebbezését. Azt kérte, hogy a reá kivetett 1899. és 1900. évekre szóló 3-3 korona útadót töröljék. Mivel az 1898. és 1899. évekre 2,20-2,20 ft állami adót vetettek ki rá, kérelmét nem tartotta teljesíthetőnek a fellebbviteli fórum.

50 Nemes János magyaregregyi lakos, szintén püspöki erdőőr, a számára kivetett 1900. évi 3 korona útadó törlését kérte. 1901. február 12-én tárgyalták az ügyét. Minthogy reá a hosszúhetényi községi adókivetési lajstrom szerint 3,20 korona állami adót vetettek ki, ezért a 3 korona útadó minimumot köteles fizetni.

51 Az adókivető hatóságok tévedése ellen beadott fellebbezések tették ki a Felszólamlási Küldöttség elé került ügyek java részét. Erre már a korábbiakban is mutattunk be példákat. Most a kép plasztikusabbá tételéhez leközöljük Zsirmon Péter cuni lakos fellebbezése ügyében hozott határozatot.

52 „Kérelmének helyt ad, és ehhez képest a terhére »Angyan István és tsai« néven Tésenfa községben az 1901. évi útadó kivetési lajstrom 71. t. a. kirótt 3 korona útadót törölni, ellenben Geri Péter terhére Hirics községben 1901. évre pótlólag 1,55 korona útadót előírni határozza. Ugyanis Zsirmon Péter czuni lakos a tulajdonát képezett s a Tésenfa határában állott vízi malmát még 1900. október hóban eladta Geri Péter hiricsi lakosnak, ki is a malmot a tésenfai partról a vejtii partra szállíttatta; minthogy az útadó a mindenkori tulajdonost terheli, a folyamodó terhére Tésenfa községben előírt 1901. évi útadó törlendő, egyben azonban amennyiben a malom új tulajdonosa Geri Péter, kérdéses malom 25,50 korona állami adójával együtt 45,50 korona állami adót fizet, s így százalék arányában 4,55 korona útadót tartoznék fizetni, mégis Hirics községben már 3 korona útadóval megrovatott, a különbözetként mutatkozó 1,55 korona útadó Geri Péter terhére Hirics községnél 1901. évre pólólag előírandó volt." A Dunagőzhajózási Társulat 1904-ben megfellebbezte a terhére kivetett útadót, mivel azt kétszeresen rótta ki az adóhatóság. A fellebbviteli fórum 1904. január 14-én helyt adott a fellebbezésnek. Határozatában megállapította, hogy a Dunagőzhajózási Társulat, illetve a tulajdonában lévő pécs-mohácsi vasút terhére Áta községnél az 1903. évre előírt útadónál beszámították a Szőke községnél és Udvard községnél már egyszer kivetett útadót. Kétszeres kivetés címén a Felszólamlási Küldöttség utasította a pécsi adóhivatalt, s Áta községet a többlet leírására.

53 Bonyolultabb volt Grosz Antal üszögi földbirtokos esete. Az ő terhére kivetett 1903. évi 1277,25 korona útadóból Kiskozár községre kivetett 600,35 korona útadót már egyszer Árpád, Babarcszőllős, Bisse, Egerszeg, Hegyszentmárton, Szava, Személy és Turony községeknél kivetette az adóhivatal. Ugyanakkor Bissénél 10,44 korona, Szavánál 17,28 korona, Egerszegnél 32 fillér, Hegyszentmártonnál pedig 32 fillér útadót vetettek ki cselédadó után. A fenti összegeket kétszeres kivetés, illetve téves kivetés címen leíratta a Felszólamlási Küldöttség.

54 49 4/1901. PFK. jkv. 50 13/1900. PFK. jkv. 51 3/1901. PFK. jkv. 52 32/1901. PFK. jkv. 53 3703/1904. kb. (PFK. jkv. kivonat) 54 3878/1904. kb. (PFK. jkv. kivonat)