Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

Az 1890:1. tc. végrehajtására kiadott 1890. évi 21 802. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet „C" utasításának 28. §-a értelmében a jogellenesen beszedett útadó a befizetés napjától számított 3 év alatt évül el. Ezt a rendelkezést szigorúan betartotta a Felszólamlási Küldöttség is. 1900. auguszus 14-i ülésén ugyan elismerte, hogy a Dőry József részére kivetett 1894-1896. évi útadót a cselédek kereseti adója után jogellenesen vetették ki, azonban a folyamodó csak az 1900. március 21-én iktatott kérvényében kérte ennek az összegnek a visszatérítését, s így azt, mint elévült határidejűt, nem vehette figyelembe.

55 Ugyancsak elutasították Drick Lajos pécsváradi lakos kérelmét, hogy az 1896. évi útadójából írjanak le megfelelő összeget. Igazat adtak neki, hogy az állami adóalapjának törlése folytán az útadójának egy részét is törölni kellene, de mivel lejárt a 3 év az 1896. november 6-án történt befizetés óta, azért kérése nem teljesíthető. Az ügy megtárgyalása szintén 1900. augusztus 14-én történt.

56 A már korábban említett, s a közutakról és a vámokról szóló 1890:1. tc. 25. § c. pontja szerint csak azok a tanítók mentesülnek az útadófizetés kötelezettsége alól, akiknek évi javadalmazása (készpénzfizetés, természetbeni és egyéb jövedelmek) nem haladja meg a 600 koronát. Ennek a törvénycikknek alapján utasította el a fellebbviteli fórum 1901. november 12-én Trecsek Gáspár barátúri tanító fellebbezését. Nevezett tanító kérte, hogy a terhére az 1901. évre kirótt 3 korona útadót írják le. A vármegyei számvevőség meghallgatása után, a pénzügyigazgatóság hozzájárulásával a Pótadóbani Felszólamlási Küldöttség, kimondva, hogy a tanító évi jövedelme meghaladja a 600 koronát, az útadó megfizetésére kötelezte a tanítót.

57 1901. március 12-én elévülés címén törölte az adóügyben illetékes fellebbviteli fórum Benedek Sámuel tanító terhére az 1891. és 1892. évekre kivetett 3-3 korona útadót. Egyúttal utasította a pécsváradi járás főszolgabíróját - az alispánhoz történő jelentéstételi kötelezettségével —, hogy vizsgálja meg, kit terhel a felelősség az útadó be nem szedése körül. Ki követte el a mulasztást, s ezáltal a kincstár megkárosítását.

58 Az útadó elengedésének jogalapja a kereskedelemügyi miniszter 21 802. számú, 1890-ben kiadott rendeletének „C" rész, 28. §-a volt. Ennek 1. pontja kimondta, hogy az útadó elévül, ha azt 5 év alatt nem vetik ki. A vizsgálat elrendelésében nem volt következetes a Fölszólamtási Küldöttség. 1901. november 12-én tárgyalta meg Szeifert János fekedi lakos fellebbezését, s „folyamodó kérelmének helyt ad, és ehhez képest Szeifert János terhére, Féked községnél 1892. évi és 1893. évi előírt, összesen 9 korona útadót elévülés címén törölni rendeli járulékaival együtt, mert beigazolódott, hogy ezen útadó 5 év alatt szorgolva nem lett, s így az elévülés esete beállott".

59 A forrásként szereplő jegyzőkönyv nem rögzítette, hogy a mulasztásért felelősöket meg kell keresni és megbüntetni. A Pótadóbani Felszólamlási Küldöttség ülésein a legtöbb esetben a tagok elfogadták az előadó határozati tervezetét a szóban forgó ügy eldöntésére. Persze kivételes esetek akadtak, amikor a testület tagjai az előterjesztéssel szemben más döntést hoztak. Erre szeretnénk egy példát bemutatni. Az ügyet 1901. február 12-én tárgyalták. Schakovitz Salamon siklósi lakos fellebbezett a terhére kivetett útadó 55 7/1900. PFK. jkv. 56 8/1900. PFK. jkv. 57 29/1901. PFK. jkv. 58 7/1901. PFK. jkv. 59 27/1901. PFK, jkv.