Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - TEGZES FERENC: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" (II. rész)

BARANYA VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK „KÜLÖNLEGES ALAKULATAI" II. RÉSZ

1 TEGZES FERENC A //. fokú Erdei Kihágást Bíróság A közigazgatási bizottságnak ezt a „különleges alakulatát" is az 1879. évi erdőtörvény hozta létre. Kimondta, hogy az erdei kihágási ügyekben a másodfokú bírói hatóság feladatát az egy elnökből és két tagból álló azon bíróság gyakorolja, amelynek tagjai a közigazgatási bizottság tagjai sorából kerülnek ki. Az 1879: XXXI. tc. 120. §-a szerint a közigazgatási bizottság saját soraiból négy rendes és négy póttagot választ, akik közül - lehetőleg felváltva - két fő a főispán elnöklete alatt, mint társas bíróság dönt az erdei kihágások, lopások ügyében másodfokon. A megválasztott tagoknak esküt kellett tenniük, mivel mind a törvény, mind az 1881-ben kiadott belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy erdei kihágások eseteiben első- és másodfokban csak olyan „közegek ítélhetnek", melyek az 1879: XXXI. tc. 125. §-ban előírt esküt letették.

2 Az erdőtörvény végrehajtási utasítása meghatározta a közigazgatási bizottságok és a másodfokú erdei kihágási bíróságok kapcsolatát. Mindjárt az 1. § kimondta, hogy a közigazgatási bizottság választja a tagokat és esketi fel őket.

3 Ezeknek a jogszabályoknak szellemében kezdte meg Baranyavármegye Közigazgatási Bizottsága II. fokú Erdei Kihágási Bírósága működését 1884. január 14-én/

1 A megválasztott tagok felesketésére rögtön sor is került, illetve a távollévő tagok számára kötelezővé tették a következő közigazgatási bizottsági ülésen való megjelenést az esküjük letétele végett.

5 A bíróság elnökének - a főispánnak - és helyettesének, az alispánnak az eskütételére vonatkozóan a későbbiek folyamán bizonytalanság alakult ki. Ennek tisztázására a belügyminiszter 1908-ban rendeletet bocsátott ki. Ebben két lehetőség közti választást engedélyezett a közigazgatási bizottságok számára, rájuk bízva, hogy melyiket valósítják meg. Az egyik az volt, hogy a főispánnak és az alispánnak nem kell külön esküt tenniük, mert hisz már hivatalból tettek esküt, amikor beiktatták őket. A másik lehetőség, hogy ahol már a helyi gyakorlat szerint szigorúan értelmezik az 1881-ben kibocsátott 35 839. számú belügyminiszteri rendelet 1. §-át, 1 A dolgozat első része megjelent a Baranyai Helytörténetirás 1987/1988. évi kötetében. 2 A törvénynek ez a szakasza „A kisebb polgári peres ügyekbeni eljárásról" szóló 1877: XXII. tc. 7. §-ra hivatkozik, amely szerint a bíráskodással felruházott közigazgatási tisztviselőknek a közigazgatási bizottság előtt esküt kell tenniük. (35.839/1881. BM. megjelent 1881. augusztus 12-én.) 3 10.094/1881. FIK.M. 1881. július 22-én kelt. 4 11/1884. közigazgatási bizottság ülési jegyzőkönyve (a továbbiakban: kb. jkv.) 5 8/1895. közigazgatási bizottság általános iratai (a továbbiakban: kb.) 8/1902. kb.