Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

szautasítatnak, miután a Képviselőség egyáltalán nints följogosítva, Vfőbíró Ur ki a beltanács kifolyása, és ezzel ennek ajánlata fölött rosszallását vagy helyeslését kimondani szóval bírálgatni, figyelmeztetvén egyúttal a szabaditék levél tartalmára, melyben a Képviselőségnek csak véleménye, de döntő határozata nincsen és határozatai csak úgy lépnek érvényességre, ha azok a tanács által elfogadtatnak."

212 Befejezés Az Októberi Diplomát követően 1860 végén és 1861-ben Mohács mezőváros közigazgatása is hasonló utat tett meg, mint az ország vele megegyező helyzetű illetve jogállású helységei. Választott képviselői által tevékenyen részt vett az előkészítő értekezleten ill. megyebizottmány megválasztásában. Az abszolutizmus alatt kinevezett képviselők és tisztviselők kivétel nélkül lemondtak 1860 decemberében. Az 1848. évi törvények alapján, szabadon választották meg a képviselőtestületet és a tanács tagjait, így 12 év után újból lett rendezett tanács Mohácson. Az ITSZ szerinti tanácsrendezésre, a városi törvényszék megalakítására a megye és a város törekvései ellenére a politikai rendszerváltozás miatt már nem jutott idő. A telekkönyvkezelési jogot sem kapta meg Mohács, amelyet pedig többször is kért. Az 1861. évi alkotmányos tanács rövid működése alatt is kifejezte ellenszenvét az abszolutista rendszerrel szemben. Megszüntette a mértékhitelesítő hivatalt, a vasárnapi és a kötőiskolát, mert az előző rendszer állította fel, csatlakozott a kibontakozó politikai ellenálláshoz, az adómegtagadáshoz, az országgyűlés feloszlatása elleni tiltakozáshoz. November 5-e után Mohács tanácsa is beadta lemondását. A város ellenállását semmiképp sem szabad eltúlozni, hiszen a katonai adóvégrehajtásnak végül is engedett, s a lemondott tanács az új kinevezéséig hivatalban maradt. A Schmerling provizóriummal szembeni ellenszenvet jelezték a kinevezett tisztviselők és képviselők lemondásai is. 1862-ben nemcsak új városi tanácsot és képviselőtestületet neveztek ki, hanem létrejött végre a rendezett tanács minden szükséges kelléke, elsősorban a városi törvényszék, de újonnan városmérnöki állást is szerveztek. Mohács mezővárosára nézve nem volt szerencsés az az időszak, amelyben rendezett tanácsa újjászerveződött. Politikai okok miatt eleve nem a legnépszerűbb tisztségviselők voltak a város élén, és ugyancsak politikai okokból leváltásukra alkalmatlanságuk esetén sem került sor. Nagy probléma volt, hogy az igazságszolgáltatáson és rendészeten, valamint gyámhatósági jogon kívül Mohács mezőváros r. tanácsa nem rendelkezett ekkor önálló közigazgatási hatáskörrel, éppúgy a felsőbb rendeletek végrehajtója volt, és a főszolgabíró joghatósága alá tartozott, mint a legkisebb község. Ebhez járult még, hogy a telekkönyvkezelési jogot nem sikerült megszerezni, amely jogkör pedig népszerűbbé tehette volna az első folyamodása városi törvényszéket. Igy az elsősorban mezőgazdaságból élő lakosság a rendezett tanács létében csak a terheket látta, jelentőségét és hasznát nem. Hiszen az a 2000 forintos költség, amit a tanácsrendezés okozott önmagában még nem volt túlságosan súlyos teher. 212 Uo. 391/1864 (máj. 31.) 408