Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

gazdákat a szigeti tilosból kiszorította ,,a városi szolgák ez alkalommal gyávaságukat mutatták."

179 A mezőváros szolgaszemélyzete közül a pandúrok végezték a legsokoldalúbb és legfontosabb munkát, közigazgatási, rendészeti és gazdasági jellegű feladatokat egyaránt teljesítettek. Felügyeltek a közmunkánál, kőbányánál, szigeti és egyéb munkáknál, levelet hordtak, idézéseket kézbesítettek, kidobolták a szükséges hirdetményeket, más egyéb munkát is végeztek, legfontosabb feladatuk azonban a rendészet volt. Ezért a képviselőtestület fontos feladatnak tekintette a felfegyverzésüket. 1862. április 23-i ülésén lőfegyver vásárlás és tartás kérését határozta el, mert ,,a városi pandúrok fegyver hiányában bírói eljárásoknál nem kellő tekintéllyel bírnak."

180 Aidenbichler Ignác városfőbíró a közpandúrok számára összesen 12 egycsövű és a két káplár számára 2 kétcsövű lőfegyver megvásárolhatását kérelmezte. Szalay királyi biztos azonban Sey László főszolgabíró javaslatára csak — az 1848 előtti gyakorlat szerint - a pandúrkáplárnak egy kétcsövű, a pandúroknak pedig 6 darab egycsövű lőfegyver beszerzését engedélyezte.

181 A közpandúrokat később, 1863-ban szuronnyal is ellátták.

182 A képviselőtestület Mohácson a képviselőtestület 1862-ben, a március 3-i eskütétellel alakult meg újra. Az 1840. évi szabadalomlevél szerint 60 képviselőből és a népszószólóból állt, de a politikai okokból történő lemondások miatt, ekkor hiányos volt. A hiányzó képviselőtestületi tagok pótlása behívással történt, önmagát egészítette ki e testület. A megválasztottakat a megyehatóságoknak is jóvá kellett hagynia, és ezután fel kellett esküdniük. Az üresedésben lévő képviselői helyek betöltése korszakunkban ritkán, tulajdonképpen csak kétszer történt meg. 1862. november 25-én hat új képviselőt ajánlott a képviselőtestület, akiket Szalay Nikodém királyi biztos ki is nevezett, és az esküt is letették.

183 Következő alkalommal 1866. február 4-én töltötték be az üres képviselői helyeket, ekkorra már 11 képviselő hiányzott, a kitörlések és halálozások miatt. Más oka a változásnak azért sem lehetett, mert a képviselőtestületi tagság élethoszsziglan tartott. A hiányzó képviselőtestületi helyek pótlásáról a városi közigazgatás újjászervezése ügyében összehívott 1866. évi városi értekezlet határozott: „A városi képviselet 60 egyénből álló eddigi létszáma hasonlóul közakarattal meghagyandónak véleményeztetett. Mivel pedig a jelenlegi úgynevezett hatvanosok testülete néhány kivételével — már 1862. évben is a közbizalomra legérdemesebb városi lakosokból lőn megalkotva — az értekezlet egyúttal a mostani kültanács változás nélküli megtartását hozta javaslatba." Ocskay Antal másodalispán utasította Farkas István főszolgabírót, hogy a „képviselői testület elsősorban azon előttem kizárólag érdemeseknek jellemzett férfiakból egészíttesék ki, kik 1862. évben ezen állást politikai agályból el nem fogadták."

184 Az így kiegészített képviselőtestület 67 fős lett, „hogy 7 személlyel több van, az azon' okból történt mert a 60os gyűlésen több ízben elmaradnak, és így a hiányzók ez által pótoltatván, a 60 sz. mindig megmarad." — írta Farkas főszolgabíró. 179 BML Mohács város képv. jkv. 24/1863 (febr. 9.) 180 Uo. 46/1862 (ápr. 23.) 181 BML Bvm. első a lisp. ir. 3671/1862 182 BML Mohács város tan. jkv. 118/1863 (márc. 17.) 183 BML Mohács város képv. jkv. 138/1862 (nov. 25.), 141/1862 (dec. 23.) 184 BML Bvm. főisp. ir. 50/1866 (Bizottm. ir. 1855/1869 k. cs.)