Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

A közigazgatásban a szolgaszemélyzet is fontos munkát végzett. Mohács mezőváros szolgaszemélyzetéhez elsősorban a pandúrok, éjjeliőrök, mező-, erdő- és hegypásztorok (csőszök) tartoztak, de ide sorolták o csordást, gyepmestert, kéményseprőt, kőbányafelügyelőt, órahúzókat, fűtőt, bábát, segédbábákat és a pedellust is. Létszámukat és fizetésüket, az 1865. évi állapot szerint az alábbi táblázat tartalmazza. 1. Beosztás rendőrkáplár pandúrkáplár pandúr éjjeliőr erdőpásztor hegypásztor mezőpásztor (csősz) csordás gyepmester kéményseprő kő bá nyaf el ü gyei ő órahúzó fűtő bába segédbába pedellus Összesen 2. 3. 4. tszám Egyéni fizetés összesen forint forint 1 100 100 1 100 100 13 60 780 8 40 320 6 40 240 6 60 360 4 40 160 1 136,50 136,50 1 42 42 1 21 21 1 21 21 2 20 40 1 30 30 1 52,50 52,50 4 12,60 50.40 1 63 63 52 2516,40 Az 52 fős szolgaszemélyzet évi fizetése 2516,40 forint volt, a kiegészítő juttatásokkal együtt 2568,40 forint (az éjjeliőrök összesen 31 forint, a pedellus pedig 21 forint kiegészítést kapott).

175 Az 1860-as évek szolgaszeméiyzete közül egy részük kevesebb fizetést húzott mint a Bach-korszakban, hiszen 1859-ben a városi őrmester évi 515 forintot, a káplár 168 forintot, egy pandúr 105 forintot, egy éjjeliőr 57,75 forintot, egy erdőpásztor, egy hegypásztor és egy mezőpásztor 42 forintot kapott, sőt a hegymester is kapott fizetést, évi 21 forintot.

176 Érthetőek így a gyakori fizetésemelési kérelmek, amelyek Mohács nehéz gazdasági helyzete miatt túlnyomórészt teljesítetlenek maradtak. A képviselőtestület csak a hegypásztorok fizetését emelte fel 1862. március 1-jével, 40 forintról 60 forintra, mert „kevés fizetésük alatt hanyagok,"

1771 a tanács pedig a pandúrok napidíját napi 40 krajcárra.

178 A rosszul fizetett szolgák ellen elég sok volt a panasz, főleg a későbbi időkben. Brand János városkapitány azt jelentette például, hogy amikora birkáikat legeltető 175 BML Mohács város pénztárnokának számadásai 1865 176 Uo. 1859 177 BML Mohács város képv. jkv. 27/1862 (márc. 13.) 178 BML Mohács város tan. jkv. 531/1861 (máj. 28.) A pandúroknak napidíj járt a közmunkák, elsősorban az „országút csinálás" és a kőhordás, kőtörés felügyelésekor. Ugyancsak napidíjat kaptak a házi kezelésű javakról végzett munkák felügyelésekor, ha ez a város külterületén történt, a városi és szigeti rétek kaszálásánál, széna gyűjtésénél és szállításánál, fahordásnál, kőbányászatnál stb. 1865-től a katonaállításkor is napidíjban részesültek. Azonban az összes pandúr évi napidíja meglehetősen csekély összeg: pl. 1863-ban 96,40; 1866-ban 105,20 forint. BML Mohács város pénztárnokának számadásai 1861-1866 Mohács város tan. jkv. 214/1865 (márc. 28.), 152/1864 (febr. 26.), 299/1867 (szept. 3.), képv. jkv. 98/1867 (szept. 1.)