Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

Ferenc, Rummel János, Timer József, Witt József). Bakó Imre kijelölését a királyi biztos ajánlása ellenére nem fogadták el, így nem lett városi őrmester.

86 Frank József főjegyző, országfejedelmi biztos az eskütétel után felhívta a képviselőket, hogy a szabadalomlevél értelmében egészítsék ki magukat 60 főre, válasszák meg a népszószólót és a hiányzó tisztviselőket, a megválasztottak névsorát pedig jóváhagyásra terjesszék fel Szalay királyi biztoshoz.

87 A legközelebbi, február elsejei képviselőtestületi ill. először valójában beltanácsi ülésen egészítették ki a képviselőtestületet. A legutóbbi évek képviselői névsorát felolvasták, és a jelenlévő 54 képviselő kivétel nélkül elfogadta a tisztséget. Közülük négyen előzőleg, január 27-én visszautasították ezt (llotskits Vinkó, id. Bubreg Cyuka, Males Lázó, Simonovics Simon), de időközben úgy látszik meggondolták magukat.

88 Népszószólónak Aidenbichler főbíró Baksa Józsefet ajánlotta, akit a képviselőtestület el is fogadott. A képviselői névsort (népszószólóval együtt) Szalay királyi biztoshoz terjesztették fel megerősítésre.

89 Baksa József, mint népszószóló indítványozta ugyan a tanácsnak, hogy ,,. .. megválasztatásuk névsorát azon általa indítványozott óvás megérintésével, »hogy képviselői és népszószólói eskük letétele által a jövőre nézve a testületre nézve ebből következmény ne háruljon, és csak is a város jogainak és javának fentartását legszentebb kötelességünknek tartandják« terjessze fel Királyi Biztos Ömga elébe." Óvási indítványát elutasították és csakis megjegyzésként terjesztették fel.

90 A január 21-én kinevezett képviselőkkel együtt tehát a szabadalomlevél szerinti 60 fős képviselőtestületet alakítottak, élén külön népszószólóvgl, nem pedig Bachrendszerí gazdasági választmányt. Szalay királyi biztos a képviselőket és a népszószólót megerősítette tisztségükben, akik a március 3-i ülésen Sey László főszolgabíró előtt letették az esküt, öt személy kivételével (Pantyata Mio, Bubreg Ivó, Vidák Andria, ifj. Pécsi János, Bátai Gergely), akik nem vállalták a megbízatást.

91 A következő ülésen azonban ifj. Pécsi János visszatért, és Aidenbichler Ignác városfőbíró javasolta, hogy a főszolgabíró írásos engedélye alapján fogadják vissza ót és a fenti eskütételkor eltávozottakat.

92 Ez nem valósult meg, akik az esküt nem tették le, nem is lehettek képviselők. A képviselőtestület így továbbra is hiányos maradt, az április 23-án 34 évi „hűséges szolgálat" után leköszönő Fleischmann Ferenccel együtt hatan hiányoztak.

93 A sorozatos lemondások és visszalépések a provizóriummal, az új rendszerrel szembeni ellenszenvet jelezték. A városi tanács és a képviselőtestület beiktatása után következett, következhetett csak a még betöltetlen helyek pótlásán túl a városi törvényszék és a rendezett tanács hátralévő részeinek megszervezése. Szalay Nikodém királyi biztos már 1861. január 21-én Sey László főszolgabírót úgy utasította, hogy: ,,. .. múlhatatlanul szükségesnek látszik, miszerint t. uraságod Mohács Mváros tanácsával és képviseletével értekezzék, s javaslatával egyidejűleg a város cselekvő és szenvedő vagyonának kimutatását, s az 1861/62-ik évre vonatkozó, leendő javaslatára állapított költségvetését a végett felterjeszteni ne terheltessék, hogy az a n. m. m. k. helytartótanács által helyben hagyatván, Mohács Mváros első bíróságá86 BML Mohács város képv. jkv. 1, 2/1862 (jan. 27.) 87 Uo. 3/1862. (jan. 27.) 88 Uo. 4/1862 (febr. 1.) 89 Uo. 5/1862 (febr. 1.) 90 Uo. 6/1802 (febr. 1.) 91 Uo. 10/1862 (márc. 3.) 92 Uo. 21/1862 (márc. 13.) 93 Uo. 43/1862 (ápr. 23.), Fleischmann Ferencet már 1832-ben esküdtté választották. Mohács város tan. jkv. 478/1832 (nov. 1.)