Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

nak az ideiglenes törvénykezési szabályok értelmében különösen a 27. § c. pont, és a 36. §-nak kívántatáságai szerint mielőbb véglegesen szerveztethessék."

94 A mielőbbi szervezés majdnem egy évet vett igénybe. A képviselőtestület március 3-i eskütétele után Sey főszolgabíró felszólította a bel- és kültanácsot, hogy válasszanak két törvénytudó ülnököt, állapítsák meg a fizetésüket és terjesszék fel felsőbb helyen történő jóváhagyásra. A képviselők két 600 forintos városi törvényszéki ülnöki állás létesítése mellett döntöttek, bár kb. egyharmaduk csak 500 forint évi fizetést javasolt. Az ülnökök választása nem történt meg.

95 Ez is a városi törvényszék létesítése körüli bizonytalanságra utal. Kész Antal díjnok fizetésemelési kérelme kapcsán a képviselőtestület úgy döntött, hogy a díjnokságot felfüggeszti, és egy másodírnoki állást rendszeresít. Első írnokká az addigi írnokot, Deuts Mihályt nevezte ki 240 forint évi fizetéssel, Kész Antal pedig másodírnokként 200 forintot kapott. Az új másodírnok felesketése a beitanácsra hárult.

96 A városmérnöki állás létesítését 1862. május 18-án fogadta el a képviselőtestület, mert a szakonkint fogadott mérnöki munka tetemes sokba kerül, és az által a városi községnek használva nincsen." Az állásra Horváth Lajos mérnököt szemelték ki, és pályázatot akkor írtak volna ki, ha visszautasítja a felkínált állást.

97 A városi tanács véleményére a 400 forintos javasolt évi fizetést 100 forint lakbérpótlékkal emelte fel a képviselőtestület.

98 Horváth Lajos a városmérnöki tisztséget augusztus 17-én elfogadta, és október elsején hivatalba lépett.

99 A városi törvényszék megalakítása és a rendezett tanács szervezése iránt korántsem volt egyöntetű a lelkesedés. Baksa József népszószóló az augusztus 17-i képviselőtestületi ülés előtt hiába tartott előzetes tanácskozást a lakásán, a résztvevők nem tudtak megegyezni a szükséges teendőket illetően. Arra az álláspontra jutottak, hogy Baksa népszószóló személyesen beszéljen Szalay Nikodém királyi biztossal ö Mltgától azt nyeré válaszul, hogy a városi képviselőség ajánljon törvény tudó Bírót és senátorokat, úgy ügyvédet, és Mérnököt és terjessze fel, ö Mltga azt helyben fogja hagyni." A képviselőség azonban: „A sok féle elágozott vélemény miatt" nem tudott dönteni, ezért az ügyet elnapolta.

100 A fentiek közül a városmérnöki és a két törvényszéki tanácsosi (szenátori) állás létesítését már elhatározta a képviselőtestület, vita tehát csak a többiről folyhatott. A fenti szempontok szerinti, immáron végleges tan ács rendezés a Sey főszolgabíró elnökletével tartott 1862. november 25-i képviselőtestületi ülésre hárult. A gyűlés Szalay Nikodém királyi biztos levele alapján folyt le, aki a megválasztott Horváth Lajost kinevezte városmérnökké. A január 27-i visszautasítás miatt három tanácsnoki állás volt betöltetlen (a szabadalomlevél szerint négy), így három törvényszéki tanácsnok jelölése ill. választása volt szükséges. Coócs József képviselő azonban Mohács szűkös anyagi viszonyai miatt ajánlotta, hogy Kerese Imre hivatalban lévő főjegyzőt és hites ügyvédet válasszák meg az egyik törvényszéki tanácsnoki állásra, főjegyzői rangja megtartásával. Javaslatát egyhangúlag elfogadták, és december elsejével Kerese Imrét bízták meg ezzel a tisztséggel, évi 600 forintos fizetéssel. Törvényszéki tanácsnoknak Pasich Mihály, Erhard Lajos és Belkovits János jelent94 BML Bvm. főisp. helyt. ein. ir. 55/1862 95 BML Mohács város képv. jkv. 13/1862 (márc. 3.) 96 Uo. 38/1862 (márc. 31.) 97 Uo. 61/1862 (máj. 18.) 98 Uo. 68/1862 (máj. 18.) 99 Uo. 100/1862 (aug. 17.), 125/1862 (okt. 20.) 100 Uo. 89/1862 (aug. 17.)