Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

azonban az új tanács kinevezéséig még működött.

82 Utolsó ülését 1862. január 17-én tartotta. Mohács város tanácsa engedelmeskedett tehát a november 5-i császári parancsnak, amely kimondotta, hogy a tisztviselők továbbra is kötelesek hivatalukat ellátni.

83 A városi tanács lemondása ill. a képviselőtestületi ülések betiltása miatt új városi közigazgatásra volt szükség, valamint a rendezett tanács végleges megszervezésére, a városi törvényszék megalakítására, amelyre 1861-ben már nem jutott idő. A provizóriummal bevezetett abszolutisztikus, bürokratikus kormányzat az 1861. évi alkotmányos választások után ismét a kinevezéses rendszert hozta vissza, ez a megyékben a főispán, főispáni helytartó vagy királyi biztos feladata volt.

84 A provizórium e tekintetben lényegesen nagyobb szabadságot biztosított az egyes községeknek mint a Bach-rendszer. Baranya megye új vezetője, Szalay Nikodém királyi biztos 1862. január 21-én Sey László mohácsi főszolgabíró javaslatait kivétel nélkül elfogadva — az 1840. évi szabadalomlevél alapján — új városvezetőséget nevezett ki. A szolgaszemélyzet, a szükséges városi díjnokok felvételét ill. kinevezését a város főbírójára bízta, a nagy számú szolgaszemélyzet felügyelőjéül Bakó Imre volt Bach-korszak alatti őrmestert jelölte ki. Elrendelte, hogy a Bach-rendszeri 21 fős gazdasági választmány mintájára : „Jóllehet a városi bizottmánynak újbóli felállítása a fennforgó viszonyok miatt ezennel még nem létesíthető; ...a városi elöljáróság egyrészt ellenőrségére, másrészt támaszára ideiglenesen egy 21 személyből álló képviselet, melynek különös teendője leend, a város gazdasági és vagyoni ügyeire befolyni s őrködni, már most felállítassék." Külön intézkedett még az ITSZ szerinti első bíróság felállítása ügyében. A kinevezett városi tisztviselők és képviselők felesketésére és beiktatására Frank József vármegyei főjegyzőt mint országfejedelmi biztost küldte ki Szalay Nikodém.

85 A január 27-i képviselőtestületi ülésen, amelyen Frank József főjegyző elnökölt és törvényes bizonyságként Sey László főszolgabíró, Vasdényey Kálmán esküdt is részt vett, a kinevezettek egy része politikai okokból visszautasította a felkínált tisztséget. Felesküdött: Aidenbichler Ignác városfőbíró, Borbély György albíró, Kérése Imre főjegyző, Náray József aljegyző, Brand János városkapitány (egyben tanácsnok), Mnistik János és ifj. Sepátz József tanácsnokok, Huber Károly pénztárnok, Höschl Vilmos pénztári ellenőr, Deuts Mihály írnok és Zabák Antal orvos. Három tanácsnok - Radánovics Mihály, Vidák József, id. Lörintz Sándor - nem fogadta el az állást. A beiktatott tisztviselők fizetése megegyezett az előző évivel, számuk azonban kevesebb volt. Szalay királyi biztos eleve eggyel kevesebb tanácsnokot nevezett ki, hét helyett csak hatot, közülük három el sem fogadta a megbízatást. Városi ügyvéd sem 1861-ben, sem most nem volt. A képviselőknél még rosszabb volt az elfogadási arány, mert 21 személy közül több mint a fele, 12 adta vissza kinevezési okmányát (Auber János, Balázs János, id. Bubreg Gyuka, Atyim Péró, Funták József, Goócs József, llotskits Vinkó, Haramza Antal, Máles Lázó, Simonovics Simon, Ültein József, Witt Ferenc) és csak 9 fogadta el (Atyim Luka, Baksa József, Deuts Ádám, Fleischmann Ferenc, Hollendonner Ferenc, Klombauer 82 BML Bvm. első alisp. ir. 174/1861 83 Szabad i. m. 604. p. 84 Sashegyi i. m. 93—97. p. 85 BML Bvm. főisp. helyt. ein. ir. 55/1862