Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

,,. . . az előbbi kormány által, a Városi Község bele egyezése nélkül iskola szervezést olykép módosítani, . .. "

37 Ugyancsak kérte a város közönsége a kötő- ill. nőiskola, vasárnapi és faiskola megszüntetését, mert ezek ,,. .. az előbbi kormány által a lakosság akarata ellen felállított intézetek."

38 A megyebizottmány a vasárnapi és faiskolák fenntartásához ragaszkodott, a kötőiskola sorsába azonban nem kívánt beleszólni, de mint írta: „...egyszersmind rosszaltatik: hogy miveltebbsége miatt kir. szabadalommal megajándékozott község eme felvilágosodotság korszakában a népnevelésre csökkentő elhamarkodott határozatot hozott, miből következhető hanyatlásért tehát a tanács tétetik felelőssé." A képviselőtestület azonban ragaszkodott a fenti iskolák megszüntetéséhez.

39 A vasárnapi iskolák megszüntetése tömeges lehetett Baranyában, mert a pécsi egyházmegyei hatóság kérte, hogy ezt gátolja meg a megyebizottmány.

40 Ez utóbbi a községi elemi, vasárnapi és faiskolákról ideiglenes rendszabályt alkotott.

41 „Miután az iskolai rendszabályokban a kötőiskoláknak tartása nem parancsoltatik", a képviselőtestület november 14-i ülésén azonnali megszüntetését határozta el.

42 Grager Gábor mohácsi r. k. plébános, c. prépost ellenállása,

43 ül. Szalay Nikodém királyi biztos utasítása miatt ez azonban nem valósult meg.

44 Annak ellenére, hogy a feloszlatást nem hagyták jóvá, 1861-ben a vasárnapi és kötőiskola nem működött Mohácson.

45 Jellemző, hogy nyilvánvaló hasznossága ellenére Mohács városa azért szüntette meg a mértékhitelesítő hivatalt és küzdött a kötő-, vasárnapi és faiskola megléte ellen, mert felállításukat az abszolutisztikus kormányzat rendelte el. 1862-ben, ill. az utána következő években természetesen visszaállították őket. A római katolikus és a görög nem egyesült vasárnapi iskolák újbóli életbeléptetésére 1862-ben, „az 1861. évben téveszméből megszüntetett" református iskolára csak 1864 elején került sor.

46 A mértékhitelesítésre pedig 1863 első felében hirdettek árlejtést a városi kádárok között.

47 A mértékhitelesítő hivatal sorsának alakulása összefügghetett azzal is, hogy az alkotmányos korszak visszatér a magyar mértékek használatára, majd a provizóriumban ismét az osztrák használatát teszik kötelezővé. Mohács mint rendezett tanácsú város hatásköréhez hozzátartozott az első folyamodása bíráskodás is, amelyet 1850-ben függesztettek fel. Magát a községi bíráskodást is meglehetősen későn állították vissza. 1860. május 26-án, végszóra jelent meg „A községi bíróságok kirendelése kisebb értékű peres ügyekben Magyarországon" Cs. k. bel- és igazságügyi rendelet. Az így felállított községi bíróságok csak 25 forint értéken aluli peres ügyekben ítélkezhettek. Az ítélethozatalhoz az elöljáró mint elnök (bíró vagy helyettese) és két esküdt jelenléte volt szükséges.

48 37 Uo. 33/1861 (ápr. 8.) Girk György pécsi püspök 1863-ban engedélyezte a sokác osztály feloszlatását és beolvasztását. Uo. 85/1863 (nov. 2.) 38 Uo. 34/1861 (ápr. 8.) 39 BML Bvm. Bizottm. jkv. 683/1861 (máj. 6. és folyt.) Mohács város képv. jkv. 57 1861 (júl. 8.) 40 BML Bvm. Bizottm. jkv. 895/1861 (jún. 10.) 41 Uo. 1139/1861 (aug. 5. és folyt.) 42 BML Mohács város képv. jkv. 83/1861 (nov. 14.) 43 Uo. 23/1862 (márc. 13.) 44 BML Bvm. első alisp. ir. 1858/1862 45 BML Mohács város képv. jkv. 23/1862 (márc. 13.) 46 Uo. 4/1864 (jan. 4.) 47 Uo. 8/1863 (jan. 19.), 20/1863 (febr. 9.) 48 Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. 2. köt. 2. kiad. Bp, Akad. Kiadó, 1972. 584. p.