Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

Mohácson e községi bíróságot 1860. július 15-én szervezték meg. Minden héten kedden és pénteken „a létező városi privilégium alapján" ült össze a városházán. Mivel a bíróság tagjai fizetést nem kaptak „nehogy a Választottakra e választás súlyos teherré váljon" mind a 15 képviselő - egyébként is a szükséges képzettséggel rendelkezők - vállalta az ülnökséget. Elhatározták, hogy minden héten más két képviselő fog táblás kimutatás szerint a bíráskodásban segíteni, elfoglaltságuk esetén szintén a képviselő társaik közül kell helyettesről gondoskodniuk.

49 E községi bíróság nem talált kedvező fogadtatásra az országban, az 1860-1861. évi politikai rendszerváltozással el is tűnt a közéletből és később sem állították vissza.

50 Mohácson sem létezhetett sokáig, mert 1861. január 29-én az új alkotmányos városi tanács első ülésével a sommás bíráskodás vette át szerepét, amelyet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ) I. 33. és 36. §-a hivatalosan is törvényesített. A rendezett tanács igazságszolgáltatási hatáskörének alakulása, helyesebben az ezzel kapcsolatos 1861. évi megvalósulatlan törekvések szorosan összefüggnek az országbírói értekezlettel, az országos és a megyei szabályozással. A megyei cs. kir. törvényszéket felsőbb rendeletre 1861. április végén oszlatták fel.

51 Feltehetően a megszűnése hírére kérte azonnal, május 3-án a városi tanács „égető szükségképp" a mohácsi telekkönyvek átadását a megyebizottmánytól.

53 A megye válaszában csak az árvaügyi okmányok átadását engedélyezte, mert „az árvaügyek kezelése a megye felügyelete alatt" a várost illeti, de a telekkönyvekét visszautasította, mert „maga a megye is csak ideiglenesen fogadván el, intézkedését a megyének Mohács városa várja be.".

53 A telekkönyvekre és a telekkönyvi eljárásra nézve elfogadott ideiglenes megyei törvénykezési rendszabály a telekkönyvet megtartandónak határozta „még is az eljárás és ügykezelés egyszerűsítése tekintetéből az 1855. évi December 15én kelt Cs. kir. igazságügyi miniszteri rendelettel életbeléptetett bonyolult rendtartás mellőzendőnek..." találta és egyelőre a megyeszékhelyen történő kezelés mellett döntött.

54 Apponyi György gróf országbíró 1861. július 23-án kelt körlevelével küldte meg „az ideiglenes kisegítő gyanánt" elfogadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat,

55 amelyet Baranya megyebizottmánya elfogadott, és az állandó megyei törvényszék újjászervezésére egy választmányt küldött ki,

56 A választmány szeptember 14-re beadott jelentésében megjegyezte: „... az országbírói értekezlet szabályainak alaki része I. fejezetében 25 és 27 §bon megírt kellékeknek a rendezett tanácscsal ellátott Mohács városa köztudomásúlag mindeddig még meg nem felelt. Minthogy pedig a Tekintetes megye Közönsége által ezen ideiglenes törvénykezési szabályok az egész megyére nézve irányadóul lettek elfogadva, nehogy a fentebb érintett körülmény egyes felek által saját érdekükben a rendes törvénykezés hátrányóra felhasználtassék s felfolyamodás esetében a törvényszéket a perlekedő felek sérelmével az illetékességnek törvényszerinti alkalmazásával az eljárás megsemmisítésére kényszerítse. A Tekintetes bizottmányi Közgyűlést megkérni van szerencsénk: miszerint e tárgyban is határozatilag intézkedni méltóztassék."

57 BML Mohács város képv. jkv. 133/1860 (júl. 15.) Horváth Zoltán i. m. 584-585, 598. p. BML Bvm. Bizottm. ir. 289, 290, 291/1861 BML Mohács város tan. jkv. 416/1861 (máj. 3.) BML Bvm. Bizottm. jkv. 753/1861 (máj. 13.) Uo. 419/1861 (máj. 6. és folyt.) Uo. 1018/1861 (aug. 5. és folyt.) Uo. 1053/1861 (aug. 5. és folyt.) BML Bvm. Bizottm. ir. 1807/1861