Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - IFJ. SZITA LÁSZLÓ: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban

/V. táblázat Tolna vármegye juhállományának változása (az átlag karikával, a fejlődés iránya szaggatott vonallal jelezve) A fajtaösszetétel alakulásának problémái Tolna vármegyében a két háború közötti időszakban Tolna vármegyei felügyelőség viszonylag rövidebben foglalkozott jelentéseiben az állomány fajtajavítási kérdéseikkel. Azonban az igen sommázott anyagból is a megvalósulatlan, de kétségen kívül helyes megoldások elindítása jól áttekinthető. 1921-1923. évi jelentésekben már megállapításra került, hogy kialakult tenyészirány Tolna vármegyében sem a háború előtt, sem a háborút követő években nincsen. Kezdetben a felügyelőség sem tudta áttekinteni a helyzetet, ezért nem találunk a húszas évek elején javaslatot. Azt azonban megállapították 1923-ban, hogy a folytonos beltenyészet miatt nagyfokú degeneráció jellemzi az egész állományt. Csak mint kérdést vetette fel a felügyelőség anélkül, hogy meg is fogalmazta volna követelményként: „. . . a frissítés talán eredményes lenne, ha eredeti erdélyi racka kosokkal próbálkoznánk . . ,"

42 42 Uo. Tolna vármegye gazdasági felügyelőjének összefoglaló jelentése. Év: 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 Ezer db: 130 120 110 100 90 80 70 60 50