Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez - IFJ. SZITA LÁSZLÓ: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban

1. Minden eszközzel Intenzíven növelni kell a marha- és a juhállományt, mind a nagyuradalmakban, a középbirtokon, de a kisgazdaságokban is. 2. Fel kell mérni az állományt és rendszeresen nyilvántartva, évente vizsgálni kell a fejlődést kvantitatíve. Törekedni kell, minden felhasználható eszközzel, a fajtaállomány javítására. 3. A teljesen elhanyagolt legelők viszonyait sürgősen meg kell javítani. A minisztérium a mezőgazdaság fellendítését, ezen belül az állattenyésztés fejlesztését a Magyar Királyi Gazdasági Felügyelőségekre bízta az egész országban. A megyei kirendeltségek és igazgatóságok vagy fiókok újraszervezésével Somogy vármegyében 1920 végén meg is alakult a Somogy Vármegyei M. Kir. Gazdasági Felügyelőség. Szervezetileg a továbbfejlődését a szerb megszállás megszűnése után, 1921-ben konstatálhatjuk, amikor már 6 járási felügyelőséget is megszerveztek. A felügyelőségek minden esztendőben részletes jelentésben számoltak be a minisztériumnak, továbbá jelentésüket egyben megküldték a vármegye alispánjának is. Somogy vármegye mezőgazdaságáról, ezen belül témánk szempontjából érdekes állattenyésztésről, így a juhászatról is részletes felmérések keletkeztek. A következőkben a felügyelői jelentéseket, mint a juhászaira vonatkozó primer forrásokat elemezzük, s belőle felvázoljuk a Somogy megyei juhászat fejlődésének alakulását 1920-1944 közötti időszakban. Az első írásbeli elemzést 1922-ben találjuk meg, amely az 1921. évről ad tájékoztatást. E szerint az egész vármegyei állatállomány emelkedett 1920. évhez viszonyítva. A juhállomány 11 087 darabbal növekedett, ami az 1920. évi kvantumhoz képest, számításunk szerint 8,9% emelkedést jelent. Az 1924. évi jelentés ugyancsak emelkedésről számolt be. 15 864 juhval gyarapodott a vármegyei állomány, ami az 1923. évhez viszonyítva 9,1%-os emelkedést jelentett.

6 Az 1925-1927 közötti jelentésekben a juhászati ágazat mennyiségi adatait nem találjuk a vármegyét szintetizáló fejezetekben, de több olyan utalást olvashatunk, amelyek szerint a juhászat a rossz értékesítési viszonyok miatt visszaesőben van ...". Ez természetesen elsősorban a nagyuradalmakra vonatkoztatható megállapítás, mert az állomány döntő része a nagybirtokon van. Továbbá az uradalmak, széles piaci kapcsolataik révén, sőt export tájékozottságuk miatt azonnal reagáltak az értékesítési lehetőségek javulására vagy romlására. A felügyelői jelentések állandó utalásai alapján, valamint a közigazgatási bizottság évvégi jelentései és az alispán évközi jelentéseinek a mezőgazdaságot érintő elemzéseiből tudjuk, hogy 1924-1928 között a juhászatból nyerhető termékek értékesítése váratlanul rosszabbodott. Úgy gondoljuk, hogy ennek a következménye lehet az is, hogy csak a sertés, a marha, sőt esetenként a lóállomány növelésére, fajta megújítására (külföldi apaállatok beszerzése!) fordított gondot a felügyelőség. Állami hiteleket szerezve nemcsak a nagybirtokon, hanem a községekben is támogatást nyújtott a közép- és kisbirtokosoknak e célra. Pl. Svájcból importáltatott a vármegye részére 200 db előhasi üszőt, 14 db bikát. Ugyanennek az évnek a végén újabb 77 db hasas tehén és 9 bika talált gazdára. Ugyanekkor a juhállományra a legkisebb figyelmet sem fordították. Nem lehet véletlen, hogy egy 1926. évből származó dokumentum a juhászat válságáról kesereg. Helyes annak az újságírónak a véleménye, aki a „Köztelek" című lapban azt 6 MOL FM Somogy vármegye gazdasági felügyelőjének ir. 1922. augusztus 10-én kelt jelentése ugyanazon szám alatt.