Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SZITA LÁSZLÓ: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez

„Budától—Belgrádig" címen kiadott forrásgyűjteményünk és a benne közölt tanulmányok, elsősorban az ún. „Nagyharsányi" vagy régebbi keletű és eléggé használt „második Mohácsi csata" történetére, túlzás nélkül mondhatjuk, egyedülállóan nagy anyagot publikált a nyugat-európai levéltárakban végzett másfél évtizedes kutatásaimból. Talán úgy gondolhatják a kérdéssel foglalkozók, hogy szükségtelen foglalkozni az eseményekkel, hiszen a közel félezer oldalas mű tanulmányai és dokumentumai minden részletre alaposan kitérnek. Kutató munkánk azonban nem állt meg, és mind az irodalmi (könyvészeti) feltárásunk, különösen pedig müncheni, bécsi levéltári kutatásaink hatalmas mennyiségű oklevél, irat és szemléltető anyagot eredményeztek az 1683-1699 közötti időszakra. Baranyai kutatóműhelyünk által közreadott dokumentum-gyűjteményben közölt tanulmányok és anyag alapján, valamint azt közvetlen követő tudományos konferenciánkon kutatóink lényeges felfogásbeli különbségeket mutattak a visszafoglaló háború megítélését illetően, de az 1687. évi hadjárat központi főeseményének kifejtésében is. A sok nehézség, a hadielőkészületek lassúsága, továbbá a haditanácsban is tükröződő nézeteltérések miatt nem lehettek bizakodók maguk a hadvezérek sem 1687 késő tavaszán.

3 Lotharingiai Károly, a sereg fővezére, májusban türelmetlenül fogalmazta meg véleményét Badeni Hermannak a haditanács elnökének, amelyben a személyes ellenérzésen túl, nem sok nagyrabecsülés rejlett: lehetetlen, hogy a már megtárgyalt fő dolgok, amelyek a következők: a bajor kontingens felújítása (növelése), elindítása végre a felső magyarországi téli szállásokról, különösen pedig Bajorországból a Dunán, önt nem sürgetik. Milyen magyarázatra és tények újbóli bemutatására van szükség, hogy érthetővé váljék teljes mértékben ön előtt, késésben, súlyos késésben vagyunk. Mintha először lenne szükség hadianyag újabb pótlására, mintha először lenne szükség hajókra, hogy az utánpótlást a nagy folyón szállítsuk. Úgy tűnik nekem, hogy a haditanács határozmányait ön nem érzékeli. Seregeink ha Budán indulásra készen állnának, akkor is nagy késedelemben lennének. Az örök ellenség Pétervárad alatt van s a csapatösszevonásait csak tervezi. Mire megindulhatunk, Eszék a kapu, biztonságban lesz s nekem úgy tűnik áldozatra kényszerülünk. . ."

4 A fővezér tökéletesen tájékozott volt, s mindaz amit leírt, a nyár folyamán pontosan realizálódott. A gondolatait és véleményét, sokszor egészen személyes jelleggel megfogalmazó ún. hadinaplójában kevésbé indulatosan, szinte önmagának előadva ugyanerről a következőket írta: „Senki számára nem kétséges, milyen nagy előnyt lehetne szerezni a következő hadjáratból, bölcsen tennénk, ha akkor kezdenénk felvonulni, amikor a törökök még sem egészben, sem részben nem tudnak a Dráván átkelni és néhány erőd megszerzésével zavarnánk őket és akár oldaltámadással, akár az egész hadsereggel támadnánk. Azonban, mivel az újoncozás és a hadsereg kiegészítése hosszabb időt vesz igénybe, a legyengült lovak és még sok egyéb akadály nem tesz lehetővé ennyire gyors hadműveletet.."

5 3 A haditanácsban az 1687. évi hadjáratról szóló vitára vonatkzóan lásd: Szita László: Kutatási problémák... 311-318. p. 4 österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv. Haus-Hof- und Staatsarchiv, Lotharingisches Hausarchiv, Nr. 15. (Sammel—Handschrift: Tome des Journaux des Campagnes de Charles Vaves diverses lettres Qu'il al écrites et félicitations qu'il a recu/Lotharingiat gyűjtemény.) 5 Szita László: Részletek Lotharingiai Károly fővezér naplójából 1686-1687. Ford. franciából Borsy Judit. BB. 93-99. p.