Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

met. Itt számolt be az újságíró arról, hogy „gyanús gyorssegély-ackciókkal kísérleteznek elhagyott esti utcákon munkanélküli fiatalemberek". A kérdőre vonás után ez volt a válasz: „Nyomorgó vagyok, nincs miből élnem!".

42 A másik híradás Dick György helyi szociáldemokrata párttitkár indítványát tartalmazta. A pártszervezet az 1929-es törvényhatósági választáson került be a város vezetésébe, és a világgazdasági válság idején a munkásság érdekeit igyekezett képviselni. Az egyik indítványuk — amelyet Dick György titkár terjesztett elő — azt tartalmazta, hogy a munkanélküli férfiaknak a karácsonyra való tekintettel 20; a nőknek pedig 15 pengő karácsonyi készpénzsegélyt adjon a város. Az indítványt a város népjóléti bizottsága 1930. november 24-i ülésén elutasította. Az elutasítás két indoka volt, hogy egyrészt az erre szükséges 50 000 pengőt sehogy sem tudja a város előteremteni, másrészt pedig azért, mert a népjóléti miniszteri rendelkezések értelmében, valamint a kor hivatalos fölfogásának megfelelően, juttatást csak elvégzett munka fejében adtak munkaképes személyeknek. A törvénykezés az ilyen esetekben legföljebb a természetbeni egyszeri adományosztást engedte meg. A bizottság kimondta, hogy hiába is terjesztenék föl a minisztériumba az ilyen szellemű indítványt, azt a fővárosban úgysem fogadnák el.

43 A kérdés előkerült a november 27-i közgyűlésen is, ahol szenvedélyes vita bontakozott ki vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc főispán és Esztergályos János helyi törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő, valamint Dick György törvényhatósági bizottsági tag, helyi szociáldemokrata párttitkár között. Végül is győzött a kormánypárti többség, a közgyűlés elutasította az indítványt.

44 A városi elemi és középfokú iskolák karácsonyfa-ünnepélyeiről szintén szó esett a sajtóban. Az ünnepi szavakkal leírt eseményeknél mindig megemlítették azt is, hogy hány szegénysorsú diák részesült adományban. A városban működő, szociális munkával foglalkozó egyesületek, szövetségek karácsonyfa-ünnepélyéről szintén található volt leírás a lapokban.

45 A Jótékony Nőegylet 300 szegény között osztott ki élelmiszersegélyt, Lusztig László Kálvária u. 34. sz. alatti élelmiszerkereskedő pedig 100 fonottkalácsot adott. A városi gyermekétkeztetésnél a törvényhatóság élelmiszercsomaggal kedveskedett a gyerekeknek és szüleiknek.

46 A Stefánia Szövetség Pécsett erre az alkalomra 270 anyának juttatott adományt, a Vöröskereszt Egyesület is segített a rászorulókon.

47 A Dunántúl szokásos karácsonyi ünnepi mellékletében dr. Réder Dezső írt cikket „A karácsonyi szeretet fénye a magyar nyomor fekete éjszakájában" címmel.

48 Egy év múltán a pécsi katolikus karitász fordult kérelemmel a városi polgárokhoz. A Dunántúl december közepén olyan jellegű akciót indított, hogy a szokásos karácsonyi üdvözlések helyett pénzbeli adományokkal váltsák meg a polgárok a levelező lapokra szánt összeget, és ezt adják a város szűkölködőinek. A karitász is csatlakozott az akcióhoz, és az ilyen célra adakozók neve és adományaik összege megjelent a lap hasábjain.

49 Ebben az évben - a rászorultság növekedésével - a városi törvényhatóság is többet adott erre a célra. A népjóléti ügyosztály a lajstromba vett munkanélkü42 Dunántúl, 1930. november 25. 3. p. 43 Uo. 44 Dunántúl, 1930. november 28. 4. p. 45 Mindkét tekintélyes napilap részletes adatokat közölt minden évben erről, meg a világháború évei alatt is fenntartották ezt a gyakorlatot. 46 Dunántúl, 1930. december 24. 3. p. 47 Dunántúl, 1930. december 24. 4. p. 48 Dunántúl, 1930. december 25. 19. p. 49 Dunántúl, 1931. december 24. 2. p.