Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944

lieknek - kérés szerint — élelmiszert vagy tüzelőt adott. A cserkészek használt ruhákat, cipőket gyűjtöttek és osztottak ki, a katolikus karitász pedig élelmiszert és tüzelőt adott sok száz családnak. Karácsony napján fölállították a mindenki karácsonyfáját a Széchenyi téren, a fővárosi „minta" alapján. A karácsonyi szám hozta le a város ajándékainak összegét. Ezek szerint 12,5 vagon fa, szén, illetve 14 000 csomag került kiosztásra. A kimutatás szerint támogatásban részesültek az ínséges munkanélküliek, az öregek, a gyerekek, a hadirokkantak, özvegyek, árvák, a tüdőgondozóban kezelt betegek. Külön gondot fordítottak a sokgyermekes családok segélyezésére. Ez utóbbira felügyelt a Stefánia Szövetség.

50 Az 1933-as híradások a Szigeti Külvárosi Plébánia, a Stefánia Szövetség Pécsi Fiókja, a Nagy Bercsényi Jótékony Egyesület, a Felsővámház Utcai Elemi Iskola Ifjúsági Vöröskereszt Csoportja, a Pécsi 48-as Jótékony Asztaltársaság, a Budai Külvárosi Asszonyszövetség, a Belvárosi Leányiskola, a Matessa Árvaház, a Városi Gyermekklinika, a Pécsi Leventék Egyesülete karácsonyi ünnepségeiről tudósított a Dunántúl.

51 Az 1933-as karácsonyi jótékonysági akcióban részt vett a Stefánia Szövetség Pécsi Fiókja, a Szociális Missziótársulat Pécsi Szervezete, a Matessa Árvaház, a Dunántúl szerkesztősége, a Jótékony Nőegylet, az Anatómiai Rajzos Társaság, a Pécsi Székeskáptalan, a Baranya Vármegyei Árvaház.

52 Mint a december 23-i híradás tudtul adta: „Az emberi jóság ilyenkor, szent Karácsony közeledtével, mint aranyfolyó ömlik ki a szívekből, hogy enyhítse a szegények gondját és lelki békét, örömöket vigyen a nyomortanyákra. Hatóságok, egyesületek és magánosok egyesült erővel fáradoznak, hogy az áldozatkész szeretet útja odaérjen minden rászoruló szegény hajlékáig. Nem marad ki senki! Azok, akik a mai szűkös időkben is meghozták az áldozatot, nyugodtak lehetnek: szent Karácsony ünnepére nem lesz Pécsett éhező és olyan, akinek nincs tüzelője .. ."

53 A hivatalos politika Pécsett is arra törekedett, hogy legalább erre a néhány napra legyen mindenkinek betevő falatja, tüzelője, és hogy ezen a néhány napon feledje legalább nyomorúságos helyzetét... A Pécsi Katolikus Karitász ínségenyhitő akciói Az 1931-es év fordulópontot jelentett a válság idején a város egyházi szegénysegélyezésében. November közepén Virág Ferenc megyéspüspök Pécs karitatív mozgalmának egységes irányítására püspöki biztost nevezett ki dr. Kelemen Andor belvárosi plébános személyében. A Katolikus Karitász néven létrejött szervezet a székeskáptalan, a katolikus egyházközségek, a karitatív munkával foglalkozó helyi egyesületek képviselőiből alakult, „.. . s minden erejével arra törekszik, hogy mint a múltban, úgy most is tőle telhetőleg igyekezzék segíteni a mai helyzet súlyos nehézségein ..." - szólt a munkaprogramja.

54 Nagyarányú ínségakciót indított el, amelynek a célja volt a központi temető kápolnájának a megépítése. A kápolnát már a temető megnyitása, 1904 óta ter50 Dunántúl, 1931. december 24. 3. p.; dec. 25. 4. p. 5. 7. p. 51 Dunántúl, 1933. december 23. 2. p.; dec. 24. 5. p.; dec. 28. 2. p. 52 Dunántúl, 1933. december 28. 4. p. 53 Dunántúl, 1933. december 23. 2. p. 5Í Dunántúl, 1931. november 29. 2. p.